Téglánként építjük újra az aracsi pusztatemplomot
Ugyanis a romtemplom és az aracsi kő bekerült a Magyar Értéktárba, anyaországi és szerbiai forrásokból pedig beruházásokat terveznek az épületen és a környékén.
Az aracsi pusztatemplom a 13. század első harmadában épült, korábbi keresztény templom romjain, a Torda-Törökbecse-Beodra háromszögben. Az 1536-os pestisjárvány elnéptelenítette ezt a vidéket, 1551-ben, pedig a törökök kifosztották, megrongálták a templomot. Az óta sorsára hagyva dacol az idő vasfogával.
A romok csak pusztulnak. Felépíteni nem lehet, de legalább megőrizni ebben az állapotban, így ahogy van. A bejelentett fejlesztések, amelyeknek most híre ment, reméljük, hogy meghozzák a kívánt változásokat, és csak előnyére válik annak, hogy ezt az épületet, így ahogy van, megőrizhessük az utókornak.
Évente több ezer magyarországi vendég is megfordul a templomnál, de nemcsak turisták, hanem helyiek is nagyon szeretnek oda kimenni. Valamint különböző zarándokutakat szoktak oda szervezni, akár gyalogosan, akár biciklivel teszik meg ezt az utat különböző településekről.
A Pusztatemplom konzerválása, a környezetének régészeti feltárása, a látogatóközpont és a templomhoz vezető útnak a megépítése Magyarország és Szerbia közös beruházása lesz.
A vidék magyarsága nehéz időkben fogott hozzá a Pusztatemplom megmentéséhez. A délszláv háborúk idején sikerült kibontani a növényzettől, 1995-ben szentmisét mutattak be, önképzőköri órákat tartottak a gyerekeknek. A pusztatemplom könnyebb megközelítése és a nagyobb látogatottsága mellett nem volna szabad megfeledkezni arról, hogy egy felszentelt helyről van szó.
