A globális felmelegedés és az erdők
A szakértők több mint két évtizednyi mérőtornyos szén-dioxid-mérést elemeztek a Föld összes nagyobb biomját lefedve, hogy globális szinten számszerűsítsék a szárazföldi bioszféra által végzett fotoszintézis és légzés fokának hőmérsékletfüggését. Ez az első kutatás, ami képes volt megállapítani egy globális szintű kritikus hőmérsékleti fordulópontot, amelyen túl a növények képessége a légköri szén megkötésére és tárolására csökkenni kezd.
Eredményei alapján, ha a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, tovább fokozva a globális felmelegedést, akkor a szárazföldi bioszféra nettó szénelnyelő kapacitása már a következő két évtizedben megfeleződhet. A fotoszintézis a szárazföldi ökoszisztémák szinte minden típusában jelentősen visszaesett egy, a növénytípusra jellemző hőmérsékleti érték fölé érve: a legtöbb mérsékelt övi erdőben ez a küszöbérték 18 °C, a trópusi erdőkben pedig 28 °C. Míg a fotoszintézis hatékonysága egyre romlik a küszöbértéket átlépve, addig a szárazföldi ökoszisztémák összességének légzése a hőmérséklet emelkedésével exponenciálisan növekszik tovább egy adott pontig. Ez azt mutatja, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedésével a szénelnyelés helyett szép lassan a szénkibocsátás válik dominánssá.
