Kétszáz éves a nagybecskereki Megyeháza
A jubileum méltó megünneplését a járványhelyzet elodázta. Erre az alkalomra elkészült, és remélhetőleg az idén nyomdába is kerül egy monográfia, amelynek a szerzőjével jártuk körül a Bega-menti város legjelentősebb épületét.
A nagybecskereki várat a XVIII. század elején lebontották és alapjaira - a megmaradt köveiből - 1784-ben felépítették az első Megyeházát. Az épület azonban rövid életű volt: az 1807-es tűzvész martalékává vált. Helyére újat kellett építeni.
Miodrag Grubački, nagybecskereki helytörténész: „A megyei palota 1820-ban épült Fischer József budapesti építészmérnök tervei alapján, de öt-hat évtized után már kicsinek bizonyult Torontál vármegye egyre növekvő adminisztrációja számára és döntés született a bővítéséről, az úgyszintén budapesti Partos Gyula és Lechner Ödön építészek tervei alapján, neobarokk stílusban.”
A Budapesten és Bécsben is tevékenykedő ismert építészeknek köszönhetően az akkori Dél-Magyarország legkorszerűbb épülete volt, beleértve Temesvárt is - mondta a helytörténész.
„Az épületnek saját vízvezeték-hálózata, fűtési rendszere és villanytelepe volt, amikor még ezzel nem rendelkezett egyetlen városi háztartás sem. A város csak tíz évvel ez előtt kap villanyáramot.”
A tetőzet Zsolnay cserepeket kapott, a főlépcsőt a cseh Eduard Kratzmann üvegesmester vitrázsai (Bölcsesség, Igazság, Hatalom) díszítik. Órája a Pantelity-féle zimonyi műhelyben készült, és ma is működik. Kiemelkedő szépségű a Barokk terem, amelynek bejárata fölött még megmaradt Torontál vármegye eredeti címere is. Erkélyét 1952-ben Tito látogatására megváltoztatták.
Miodrag Grubački: „Hogy a tömeg minél jobban láthassa Titót, ő pedig kijjebb léphessen, egy építészeti beavatkozást végeztek az épületen és ovális alakot kapott az erkély, ami mindmáig megmaradt.”
Az épületben 135 irodahelyiséget labirintusszerű folyosók kötnek össze. Az első emeleten eredetileg az ispán és alispán hivatali és magánhelyiségei voltak. Innen pedig a hintók számára is tágas főbejárat.
