Illés próféta napja
Ma van Illés próféta napja. Miután háromszor egymás után elverte a jég a termést, a temeriniek ősei 1853-ban fogadalmat tettek, hogy július 20-án munkaszüneti napot tartanak. Az Illés-napi ünnepség hagyományosan díszmenettel indult, élén lovasokkal, huszárokkal, szekerekkel.
Tóth Ámor: "Nekem sokat jelent az Illés-nap. Fel is vettük a hagyományos magyar népviseletet, mert ünnep van."
Hoffmann Evelin: "Idén harmadszor indulok ezen az Illés-napi felvonuláson. Az idei szerintem szépen ment, a lovaink szerencsére nagyon nyugodtak voltak, nem történt semmi probléma, és ez a lényeg."
1993-ban elevenítették fel újra az Illés-napi ünnepségsorozat és kenyérszentelés szokását. Idővel gyarapodott a résztvevők és a vendégek száma is.
Pásztor Róbert: "A magyarországi testvértelepülések, a civil szervezeteinknek a vajdasági, magyarországi testvéregyesületei, általában a Temerinből elszármazottak is erre az időpontra ütemezik a szabadságukat, a hazajövetelüket, úgyhogy ez egy, mondhatom, egy óriási közösségi találkozó, és mindenki jól érzi magát."
A futballpályától a Szent Rozália templomig vonult a menet, ahol ünnepi szentmisét tartottak, melyet Menyhárt Sándor, jánoshalmi plébános cerebrált. Az Illés-nap elsődlegesen vallási ünnepként indult, amely alkalmával a hívek bűnbocsánatért és áldásért imádkoztak.
Szöllősi Tibor: "Azt kérjük az Istentől minden évben, megújítva elődeink fogadalmait, hogy áldja meg a földet, a termést, védelmezzen bennünket minden ártástól, minden veszélytől, minden természeti csapástól, és adjon lehetőséget, hogy az Ő közelében, az Ő békéjét élvezve éljük mindennapjainkat."
A díszmenetben és az ünnepi szentmisén részt vettek a helyi önkormányzat mellett a Magyar Nemzeti Tanács és a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői is.
