Népszokások szentestén (videó)

December 24-e, karácsony előestéje a böjtről, a készülődésről, Jézus születéséről szól. A népszokás szerint naplementéig szigorú böjtöt kell tartani, csak utána lehet elfogyasztani a sovány kis vacsorát. Szentestén ünnepi teríték kerül az asztalra. A vacsora előtt áldással köszönik meg az elmúlt év örömeit a szenttamási Kolenák családban. A böjti ételek a hagyományok jegyében készülnek. Kolenák Ibolya: „Hagyományos a bableves, habár most már a halászlevet is belefoglaljuk néha a vacsorába, attól függ, hogy milyen óhajuk van a gyerekeknek, vagy éppen milyen frissen tudunk vásárolni halat karácsony böjtje körül, de egyébként minden étel hagyományos és böjtösen van téve az asztalra.” Az ünnepi vacsorához minden étel egyszerre kerül terítékre, mert a hiedelem szerint a gazdasszonynak nem szabad felkelnie az asztaltól, különben nem tojnak majd a tyúkok. A méz, a dió, a fokhagyma és az alma pedig az egészséget jelképezi. Kolenák Ibolya: „Az egészség megvédésére van az alma, a fokhagyma és a dió is, és ezt a bableves előtt mindenki megeszi, a dióját, a fokhagymáját és az almát is, és ezt mind mézbe mártja.”



Valamikor karácsonykor szalmát szórtak szét a szobában. Ma már csak jelképesen hozzák be a szerszámokkal és terméssel megtelt kosarat a házba. Kolenák György: „Ezt hozom be és ezt fogom tenni az asztal alá, amivel foglalkozunk, vagyis foglalkozik a család, ez van benne, és ezt itt elhelyezzük, és itt lesz pár napig a karácsonyi asztal alatt.” Karácsony előestéjén tájegységtől függően mákos tészta vagy guba kerül az asztalra. Szenttamáson kis gombócokban sütik a tésztát, forró vízben áztatják, majd cukros mákkal keverik össze. Úgy tartják, hogy az édesség sok pénzt hoz a házhoz. A karácsonyi vacsorához számos szokás fűződik. A dió az egészségre utal, míg a fokhagyma szinte mindenhol megjelenik. Szőke Anna néprajzkutató az étkekhez fűződő hiedelmeket kutatja. „Gonosz űző, bekenték az ajtófélfától kezdve amit csak lehetett, egészséges is a fokhagyma, de azért ették, hogy az ördögöt kiűzze az emberből, a méz édessé tegye az életet, és nemrég hallottam egy nagyon idős adatközlőtől, hogy egy almát a férj–feleség osztották, ketté vágták, meg kellett enni, és ha még a magját is sikerült ketté vágni, az nagyon nagy összetartozást jelentett a házastársak között.” A karácsony böjtjére készült vacsora csak naplemente után fogyasztható, de akkor is mérsékelten, mert az igazi ünnep és lakoma csak éjfél után, Jézus megszületését követően kezdődhet.