Baglyokkal a borért

A mostani kísérlet egy hosszú távú kutatás részeként valósult meg, az egyetem vadvilágmegőrzési intézetének csoportjával, amelynek tagjai nagyjából 300 költőládát helyeztek el a Napa-völgy szőlészetei környékén baglyok számára. A kutatók 75 szőlészetben végeztek felmérést a térségben, melyek négyötöde használ már költőládákat, és érezhető különbségekről számoltak be. A gyöngybaglyoknak négy hónapig tart a fészekrakási időszak. Egy bagolycsalád akár 1000 rágcsálót is elpusztíthat ezalatt, évente pedig 3400 kártevőtől szabadítják meg a környezetüket. A diákok eredményei alapján a baglyok csökkentik a hörcsögök számát, az egerekét azonban nem. Azt is vizsgálják, hogy a pockokra milyen hatással vannak a ragadozók, ezek az eredmények azonban egyelőre nem meggyőzők.

A legfontosabb tanulság az, hogy a baglyok jelenléte csökkentette a rágcsálóirtó mérgek használatát a Napa-völgyben. 2021 januárja óta Kalifornia peszticid-szabályozásáért felelős minisztériuma szigorította az ezekre a szerekre vonatkozó előírásokat, mivel a mérgezett rágcsálókat elfogyasztó madarak és egyéb állatok is áldozatul eshetnek. A tanulmányban részt vevő borászok nagy része a költőládák kihelyezése óta nem használ rágcsálóirtó szereket a birtokaikon, de még nem biztos, hogy a baglyokra támaszkodva lehet csökkenteni a mérgek használatát az egész Napa-völgyben, ahol a szőlészetek 80 százaléka használ költőládákat, és körülbelül 21 százaléka rágcsálóirtó szereket. A gazdák évszázadokon át használták a baglyokat és más ragadozó madarakat a rágcsálók ellen, mígnem a kemikáliák kiszorították a természetes védekezési módokat. Világszerte egyre több gazdaság kezd újra a ragadozó madarakra támaszkodni a toxikus peszticidek használata helyett. Egyre több mezőgazdasági területen bukkannak fel a ragadozó madaraknak szánt költőládák az Amerikai Egyesült Államokban, Malajziában, Kenyában, Izraelben, és Magyarországon is.