Szoboravató és adventi készülődés Hajdújáráson
Advent harmadik vasárnapján a koszorú harmadik gyertyája az örömet jelképezi, amivel a várakozás még inkább szeretettel telibbé válik. Ugyanakkor arra is hív az egyház, hogy az örömmel hangoljuk rá lelkünket a karácsonyra, amely egy igazán különleges ünnep - hangzott el az ünnepi szentmisén.
Horváth Endre, plébános, Hajdújárás-Ludas: „Egy kisgyermeket ünneplünk, aki szörnyű nyomorban született meg, de ez a kis gyermek az embernek a szívét kitágítja és megmutatja, hogyan lehet igazán boldog. Nem arra van szükség, hogy minden egyes dolgunk meglegyen és minden problémánk megoldódjon, hanem hogy észrevegyük az a szépet és jót, ami jelen van az életünkben.”
A vasárnapi nap más szempontból is különleges volt a helyiek számára. Visszakerült a helyére a turulszobor, amelynek darabjait Drenkovics Tibor akkori plébános találta meg 1978-ban: „Amikor én megtaláltam a madárnak a fejét a szántás után, a szántóföldön, a plébánia mögött, a kezembe vettem és átcikázott rajtam valami, hogy itt valaminek léteznie kell. Senki nem tudott róla a faluban, hogy itt valaha is szobrot szerettek volna állítani.”
A turulszobor ezután bekerült a helyi hittanterembe, annak felújítása ugyanakkor eddig váratott magára. A szobrot végül restaurálták, új talapzatot építettek és a madár mellé egy kettős kereszt is került. A megvalósítást a magyar kormány támogatta.
Sövény Rudolf, szabadkai önkormányzati képviselő, VMSZ: „Azt gondolom, hogy ez piros betűs ünnep Hajdújárás életében. Ez nagy dolog. Én nagyon örülnék annak, ha minden egyes hajdújárási a magáénak érezné ezt a dolgot. Ez mindig emlékeztet minket arra, ha valamiben hiszünk, és szilárd hitünk van ebben, bármilyen probléma felmerül, a végén mindig elérjük céljainkat.”
A szobrot Sövény Rudolf szabadkai önkormányzati képviselő és Pásztor István a VMSZ elnöke közösen leplezték le.
Pásztor István, elnök, VMSZ: „Mi nem ’43-ba megyünk most vissza, mi a jövőt építjük. A szobor, a madár a szárnyait úgy tartja, hogy azok a teste mellett vannak. Nekünk kell szállnunk. És ugyanakkor, ahogy az atya mondta, soha nem szabad elfelednünk, hogy melyik földből származunk, hol van a vasmacska, amelyhez mindig vissza kell térnünk.”
A hajdújárási karácsonyváró és szoboravató esemény egyébként művelődési műsorral zárult, amelyen a helyi a Lifka Sándor Művelődési Egyesület tagjai léptek fel. A műsor mellett kiállítást is láthattak az érdeklődők.