Szabadka neve összeforr a szecesszióval
Szabadka gazdag építészeti remekművekben. A monumentális Városháza vagy a zsinagóga mellett még számos építészeti csodába bukkanhatunk. Szabadka híres az építészeti különlegességeiről: az itt élő nemzetek, felekezetek templomairól éppúgy, mint a magyar szecessziós építészet remekműveiről.
A közvélemény szerint fontos lenne ezen épületek megóvása és felújítása. Az utóbbi időben gyakran az tapasztalható, hogy sorra teszik a földdel egyenlővé a régi épületeket és húznak fel helyettük tömbházakat, melyek kicsit sem illenek a város arculatába. A Gombkötő utca például macskaköves útjával és régi épületeivel mindenképp a város egyik legmarkánsabb utcája, nem túlzás talán azt mondani, hogy Szabadka lelkének, identitásának egyik fontos része - mondta a Közügyeknek Pesti Attila építész.
A szabadkaiság egy márka, amelyben fontos szerepe van a szecessziónak. Nincs jövője egy olyan városnak, amelyben egymás mellett van egy megőrzött, felújított szecessziós épület, mellette egy romos történelmi létesítmény áll, megint mellette pedig egy modern, többemeletes lakótömb, hangzott a szabadkai városházán megtartott „Az épített örökség megóvásának perspektívái Szabadka belvárosában” című szakmai tanácskozáson. A konferencia egyik célja volt meghatározni azt az irányt, amerre haladnia kell a szabadkai műemlékvédelemnek, azaz megvédeni a városmagot. Mészáros Zoltán történész szerint jelenleg a város szecessziós építményei leromlanak.
110 éve épült fel és került átadásra a szabadkai Városháza. Ebben nagy szerepe volt Bíró Károly akkori polgármesternek. Nemcsak a jubileum szempontjából aktuális a konferencia, hanem azért is, mert az elmúlt egy évben, vagy egy évvel ezelőtt sikerült megállítani egy olyan tervdokumentációnak az előkészítését a városmag átépítésével, illetve újbóli építésével kapcsolatban, ami mindenképpen a megszokott városképnek a lerombolását jelentette volna – mondta el Pásztor István. A VMSZ elnöke ugyanakkor kiemelte, hogy nem csak Szabadkához kötődik ez a kérdés.
Dr. Pásztor Bálint a szabadkai VKT elnöke a Közügyek stábjának az épített örökség megóvásának fontosságáról beszélt a konferencia szünetében a stábunknak.
A Közügyekben Szűcs Balázs a Községközi Műemlékvédelmi Intézet igazgatója és Dr. Veöreös András, magyarországi műemlékvédelmi szakember számoltak be a konferencia vívmányairól, és hogy hogyan lehet Szabadka központját megóvni és a 21. század elvárásai szerint élhetővé tenni.
