A NATO-légicsapások Szabadkát sem kímélték
A NATO 1999. március 24-én 19 óra 45 perckor légicsapásokat intézett cirkáló rakétákkal és repülőgépekkel több helyen Szerbiában és Montenegróban.
A szerb védelmi minisztérium adatai szerint a NATO légitámadása során 2 ezer 500 civil vesztette életét, köztük 89 gyermek, valamint 1031 katona és rendőr. Szerbiában nincs olyan város, amely a 11 hétig tartó NATO bombázásoknak ne lett volna célpontja. A légicsapásokban mintegy 25 ezer lakóépület ment tönkre, továbbá 470 kilométer út és 595 kilométer vasút. A bombázások során 14 repülőtér, 19 kórház, 20 egészségház, 18 óvoda, 69 iskola, 179 műemlék és 44 híd sérült meg, míg 38 hidat teljesen leromboltak. A támadást egyébként nem hagyta jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa.
A bombázás Szabadkát sem kerülte el. Április 15-én este 10 óra körül a Ferenczi Ibolya utcát is találat érte. A bomba Dömök István házát érte, aki munkáról hazatérve éppen vacsorázott a robbanás pillanatában. A detonáció a környező épületeket is megrongálta. Két lakóházat szinte teljesen ledöntött, és mintegy 15 épületet rongált meg. Személyi sérülés szerencsére nem történt. Bomba érte a Szabadka környékén lévő meteorológiai állomást és a Palicsi-tóba is került robbanószer.
Szerb szakértők szerint 18 168 alkalommal indultak meg a repülők Szerbia ellen. NATO-források szerint 38 004 akció volt, ebből 10 484 fegyveres jellegű, a többi felderítő és hírszerzői volt. Eleinte naponta mintegy 70 vadászgép vett részt az akciókban, később ez a szám naponta megközelítőleg 400 volt.
A NATO 19 tagországa azután mért csapást az akkori Jugoszláv Szövetségi Köztársaságra, hogy kudarcba fulladtak a tárgyalások Koszovóval kapcsolatban, és így szerettek volna véget vetni a déli tartománybeli erőszakos eseményeknek. A többségében albánok lakta, de Jugoszláviához tartozó Koszovóban akkor már évek óta forrt az elégedetlenség, harcok is zajlottak.
