A török hódoltság korába csöppentek a cserkészek

Kirándultak, játszottak, énekeltek, valamint megismerkedhettek a történelemmel is a fiatal cserkészek, akik Magyarkanizsáról, Tóthfaluból és Szentmihályról érkeztek.

Perpauer Dániel, cserkész, Magyarkanizsa: „Jó volt az elején a játék, a hosszú túra, a 8 kilométeres út. Sokszor megálltunk, játszottunk, énekeltünk.”

Szabó Viola Szentmihályról érkezett a cserkésznapra, három éve erősíti a cserkészek csapatát.

„Nagyon tetszik ez a nap, egyelőre nem sikerült barátkozni a többiekkel, csak anyukámmal és az öcsémmel társalgok, beszélgetek, a többiekkel még nem nagyon.”

A program az oromhegyesi Bergel-dombnál kezdődött, ahol a Zentai csatáról hallhattak történelmi előadást, majd gyalog, 8 kilométer megtétele után érkeztek Tóthfaluba, a régi iskola épületéhez a cserkészek.

Rózsa Csekity Antoanetta, csapatparancsnok, 24-es Kapisztrán Szent János Cserkészcsapat, Tóthfalu: „A török időket választottuk, török idő Magyarországon. Azért erre esett a választás, mert ugye a Zentai csata emlékhelyét választottuk ki találkozópontnak és innen jött ez az ötlet, hogy akkor a török idő Magyarországon. Ugyanúgy egy török viselet, vagy egy magyaros viselet azokból az évekből.”

A találkozó által a fiatal cserkészek megszokják a családtól való távollétet. Az esemény előtérbe helyezte a barátkozást és a természet megismerését is.

Szabó Dóra, alelnök, Vajdasági Magyar Cserkészszövetség: „Hiányzik a szocializálódás, tehát nincs társasági élet, a megosztás, a megszólalás, az ismerkedés, és ez mind játék folyamán a cserkészetben jelen van. Tehát könnyebben ismerkedünk, könnyebben megnyílunk mások felé és ugye akkor a csapatmunka, aztán, hogy közösen valami célt elérjünk és akkor aztán annak a végeredménye, és hogy hogy is tudjuk azt megélni.”

Vajdaságban kevés, mindössze 450 cserkészt tartanak számon, annak ellenére, hogy egyre több településen alakul meg egy újabb cserkészcsapat.