Nem kell dunai árvíztől tartani
A vízállás mindig is nagy hatással volt a halmennyiségre és a halak kapókedvére is. Ami a horgászatot illeti, az áradás a legjobb időszak a sport kedvelői számára. Az elmúlt években a tavaszi áradások ideje azonban megváltozott.
Pásztor Róbert, titkár, Kárász Sporthorgász Egyesület, Temerin: „A klímaváltozásnak köszönhetően az utóbbi, mondhatom 15-20 évben elmaradoznak az úgynevezett tavaszi áradások. Az utolsó, ha jól tudom, '11-ben volt, szóval az utóbbi 10 évben nem történt meg ez a tavaszi zöldáradás. Van áradás, de hihetetlen módon július-augusztusban, mikor a halak biológiai órája már régen elketyegett, ami az ívást illeti, ez is egyik oka a halszegénységnek.”
A Dunán a közelmúltban szemtanúi lehettünk heves és rövid árhullámoknak, amelyek végigsöpörtek a folyón, de az áradások kisvízre futottak be. Egyetlen nap alatt Bezdánnál több mint 80 centimétert, míg Apatinnál több mint 90 centimétert áradt a Duna. Az áradásra szokatlan időpontban került sor, de a nagyobb gond az, hogy a vízgyűjtő területek szinte hómentesek - nyilatkozta Búzás Mihály, a Magyar Szó Horgászat-Vadászat rovatának szerkesztője.
„Mind a Duna, mind a Tisza vízgyűjtő területe szinte hómentes. Ez az, ami ijesztő, nem az, hogy középvízre jött egy másfél méteres áradás, arra oda se nézünk. Ez úgy néz ki, hogy a Duna Nagymaros feletti szakaszán mindössze másfél köbkilométeres a hóvízkészlet. Mondom, mindössze, azért, mert ebben az időszakban a csúcsérték 15 köbkilométer szokott lenni, tehát egy tizede annak, amikor sok van. Ez nagyon kevés.”
A tapasztaltak alapján megtörténhet az is, hogy tavasszal a nagy vizek el is maradnak és hamar beköszönt az aszály. Persze ismeretlen, hogy milyen lesz még a tavasz, de nagy hangsúlyt kellene fektetni a folyó holt ágainak újjáélesztésére - hangsúlyozta Búzás Mihály.
