A koszovói helyzetről tájékoztatta Vučić a NATO-főtitkárt
Ami Koszovóban történik már nemcsak politikai, hanem biztonsági kérdés is – tette hozzá. A szerb elnök megköszönte, hogy a NATO vezetője készen állt arra, hogy meghallgassa a szerbeket. Mint mondta: a két fél másként tekint az észak-koszovói incidensekre, Szerbia például úgy gondolja, hogy a történtekért a koszovói fél felelőtlen hozzáállása a felelős. Felhívta a figyelmet arra, hogy szerbek is megsérültek a támadások során, ügyükben azonban nem indult nyomozás, ami aggodalomra ad okot.
Aleksandar Vučić arra is emlékeztetett, hogy mindeddig nagyon szakszerű volt a NATO-val és a KFOR-ral történő együttműködés, egyben arra kérte Jens Stoltenberget, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozata értelmében továbbra is biztosítsák a biztonságot a koszovói szerbek számára is. „Ez nagyon fontos kérdés számunkra, mert mi szeretnénk megőrizni a békét és a stabilitást, ugyanakkor szeretnénk megőrizni ezt a bizalmon és őszinteségen alapuló viszonyt is a NATO és Szerbia között” – hangsúlyozta.
Jens Stoltenberg közölte: a NATO továbbra is biztosítja a mozgás biztonságát minden nemzeti közösség számára Koszovóban. Leszögezte, hogy a NATO-misszió katonáit ért támadás elfogadhatatlan. Hozzátette: megerősítették jelenlétüket az észak-koszovói feszültségek miatta, és továbbra is elfogulatlanul végzik majd a munkájukat. Mint mondta: az a legfontosabb, hogy csökkenjenek a feszültségek Koszovóban. Egyben arra kérte mindkét felet, hogy tartózkodjanak az olyan lépésektől és kijelentésektől, amelyek gerjesztenék a feszültségeket. „Úgy gondolom, hogy ismét meg kell indítani a párbeszédet az Európai Unió közvetítésével. Szerbia régóta partnere már a NATO-nak, és reméljük, hogy a párbeszédben konstruktívan vesz majd részt” – magyarázta.
A szerb elnök azt követően kért találkozót a NATO-főtitkártól, hogy elmérgesedett a helyzet Észak-Koszovóban, az ottani, albán nemzetiségű rendőrök védték az önkormányzati épületeket, amire válaszul a szerb kisebbség tagjai összecsaptak velük, illetve a NATO főparancsnoksága alatt álló koszovói békefenntartó erővel, a KFOR-ral is. Aleksandar Vučić egyébként a koszovói helyzettel kapcsolatban az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását is követelte.
Szerbia katonailag semleges ország, és nem is kíván csatlakozni sem a NATO-hoz, sem más katonai tömbhöz, ugyanakkor jó kapcsolatot tart fenn a nyugati katonai tömbbel. A NATO-csatlakozást főként az 1999-es bombázás miatt ellenzi a szerb társadalom és a politikai vezetés.
