A zombori születésű vértanúra, Schweidel Józsefre emlékeztek
A zombori Szent Rókus temetőben lévő Szent Kereszt templomban kegyeletadó gyászmisével emlékeztek az aradi vértanúkra. Ezután az 1848/49-es emlékobeliszknél koszorúztak, majd az első világháborúban elesett katonák sírjánál rótták le tiszteletüket.
A zombori Magyar Polgári Kaszinó udvarában a magyar himnusz eléneklésével vette kezdetét az alkalmi műsor, ahol az aradi vértanúkra emlékeztek.
Szlákó József, a Magyar Polgári Kaszinó elnöke: „Minket utolért sajnos az a fogalom, hogy szórvány. Egyre kevesebben vagyunk. Attól függetlenül nem csüggedünk, nem szomorkodunk, megvagyunk és megleszünk. Nagyon fontos, hogy összetartsunk. Nagyon fontos, hogy itt legyünk, jelen legyünk, és hogy a közös célokat közösen érjük el. Fontos ilyenkor, amikor megemlékezések vannak, hogy itt legyünk mindannyian, és persze nem szabad elfelejteni azokat, akik igyekeztek, akik valamikor az életüket adták azért, hogy meglegyen a szabadság, meglegyen a haza. Nekünk ezt tovább kell vinni.”
Az aradi vértanúk az a tizenhárom magyar honvédtiszt, akiket az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek. Köztük volt a zombori születésű Schweidel József is, akinek 2017-ben állítottak mellszobrot a Magyar Polgári Kaszinó udvarán.
Wilhelm József, történész: „A szabadságharc folyamán ugyanúgy, ahogy a többi magyar tiszt egyre magasabb rangra került. Bár a szabadságharc elfojtása előtti időben betegeskedett, mégis a hadi törvényszék úgy gondolta, hogy vele és általa is példát kell statuálni. 53 évesen végezte az életét. Úgy gondolta, hogy igazságtalanul végezték ki. Az utolsó szava is ez volt, hogy egy lator világban a sátán által uralt világban élünk, amelyben majd a jövő emberiségének kell kiharcolni az igazságot.”
Koszorúztak a VMMSZ, a VMSZ, a VMDK, a Magyar Polgári Kaszinó, Magyarország kormánya, Baja város, a Szentgyörgy Lovagrend és az MNT képviselői is.
Kabók Erika, az MNT Végrehajtó Bizottságának tájékoztatással megbízott tagja: „Hogyha nincs ez a hatalmas vállalás, áldozatvállalás, amit a tizenhárom aradi vértanú és sok-sok ezer más hősi halottunk is vállalt, akkor 67-ben nincs kiegyezés, akkor 67-ben nincs új felelős magyar kormány és teljesen másként alakulhatott volna az anyaországunk, Magyarországunk történelme.”
Az emléknapot verses, zenés produkciók tették ünnepélyesebbé.