Megcsappant a kenyérgabona iránti érdeklődés (videó)

Megcsappant a búza iránti érdeklődés, mert a többszöri növényvédelmi beavatkozás és a tápoldatozás jelentősen növeli a termelési költségeket. Amennyiben őszi vetésről van szó, a gazdák inkább az olajrepce vagy az őszi árpa vetése mellett döntenek. Vajdaságban évek óta 300 ezer hektár körül alakul a búza vetésterülete. Idén a gazdák minden bizonnyal jóval kevesebbet fognak vetni, mert szerintük az alacsony terményár nem szavatol nyereséget. A kenyérgabona termesztésének technológiája is megváltozott, így a 14-15 dinár nem fedi a termelési költségeket. Szenttamáson a gazdák nagy része évek óta kiiktatta a vetésforgóból a búzát, csupán a nem megfelelő felvásárlási ár miatt. Kancsár Márton: „Soha nincsen ára neki, habár most tudunk magas hozamokat elérni a búzával, de hiába az átadáskor mindig túl alacsony az ár.”



Forgács Ibolyáék már elkészítették a kellő mennyiségű vetőmagot. Kizárólag a bérletek kifizetése miatt vetnek búzát, mindössze 5 holdon. „Elég sokba kerül, valamikor azt elvetettük és learattuk, ennyiből állt, most pedig sokszor kell vegyszerezni, gyomirtózni is, meg betegség ellen is, mindenféle rovar támadja, kidobjuk lassan a vetésforgóból.” A szakemberek sem lepődtek meg azon, hogy megcsappant az érdeklődés a búza iránt. Ott, ahol szükség van a búzára, a fémzárolt vetőmag használata javasolt – mondja Radivoje Jevtić, búzanemesítő. „A vetőmag ára nem lehet magas, ezért a termelők jól gondolják meg, hogy fémzárolt, vetőmagot alkalmazzanak. Ezzel szavatolt a magas hozam és még az alacsony árak mellett - vagy amennyiben minőség szerint értékesítik a terményt - jövedelmet valósítanak meg a búzából.” A termelők viszont azt vallják, hogy a búza helyett inkább az őszi árpát, olajrepcét, vagy a lényegesen kevesebb befektetést igénylő szóját iktatják be a vetésszerkezetbe.