Csökkennek a költségek, de csökken a termények felvásárlási ára is

Az illetékesek szerint a gazdák a tavalyi évhez képest mintegy 10 százalékkal alacsonyabb költségekkel számolhatnak, de a termények felvásárlási ára mindeközben tovább csökken.

Az észak-bácskai gazdák is arra számítanak, hogy a napraforgó vetésével jobban járnak, mintha kukoricamagot ültetnének, természetes azonban, hogy a vetésforgót is szem előtt kell tartani. Erre a vidékre kevésbé jellemző a szója vagy a cukorrépa vetése. A napraforgó pedig azért is jó döntés a gazdák szerint, mert az elmúlt aszályos években ez az olajnövény bizonyult leginkább szárazságtűrőnek.

Szalma Barnabás épp az istállótrágya kiszórásából tért vissza. Gőzerővel készülnek a tavaszi vetésre, amely szerinte a húsvéti ünnepek után, április 5-e körül indulhat el. A jószágállomány miatt a fiatal ludasi gazda mégis kukoricából vet többet. „Hogyha őszinték volnánk, akkor semmit nem érdemes ültetni, mert az árak nem kifizetődőek, nagyon sok energiát kell belefektetnünk. De így visszatérve, mi kukoricát fogunk ültetni, mivel nekünk sok jószágunk van, és akkor a jószágnak kell a kukorica, kell a takarmányhoz. Ricát is, vagyis napraforgót is fogunk ültetni”

Azzal, hogy az évről-évre egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok és a folyamatosan csökkenő felvásárlási árak miatt veszélybe kerülhet a szántóföldi kultúrák termesztése, a szakemberek többsége is egyetért. Egyáltalán mit érdemes vetni Észak-Bácskában? Bognár Pásztor Hajnalka mezőgazdasággal megbízott tag, Városi Tanács, Szabadka: „Ha a szántóföldi növényekről beszélgetünk, majdnem, hogy semmit nem érdemes nekik. Az őszi vetések már a földben vannak, és látjuk, hogy megviselte őket ez az enyhe tél, és a csapadékmentesség. Úgyhogy, ha ez a trend így folytatódik, akkor sajnos azt kell hogy mondjam, hogy a tavaszi vetés szárazba fog történni, és ez nagyon nem jó. Tehát bármely kultúrára gondolhatunk itt, a napraforgótól kezdve a kukoricára, ha nem lesz nedvesség, akkor nem tudnak majd kifejlődni a növények.”

A szárazság miatt egyre kisebb hozamokra lehet számítani, így a termelőket a magasabb felvásárlási árakkal és a támogatások növelésével lehetne ösztönözni, tette hozzá a növényvédelmi szakember. Zoran Rajić, a Zimonyi Mezőgazdasági Kar agrárgazdasági menedzsmentjének tanszékvezetője azt mondta, a szerbiai gazdák egyre inkább az ipari növények, a cukorrépa és a napraforgó termesztése iránt érdeklődnek. „Már tavaly mintegy 18 százalékkal csökkent a búzával bevetett területek nagysága. Csökkent az árpa iránti érdeklődés is. Sőt repcéből is kevesebbet vetettek, függetlenül attól, hogy annak termesztése viszonylag kifizetődő. Arra számítok, hogy ez a csökkenés még nagyobb lesz egy bizonyos határig, mivel azért a vetésforgót is figyelembe kell venni. Olajnövényekből a világon szinte mindenütt egyre többet termesztenek.”

A szakember úgy véli, hogy a magas támogatások jók, de a hektáronkénti közvetlen kifizetések nem feltétlenül garantálják a mezőgazdaság növekedését és fejlődését.