Erdő Péter: Ha elfelejtjük a családot, az életünket felejtjük el

Ha elfelejtjük a családot, az életünket felejtjük el - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vasárnap, a szent család ünnepén tartott szentmisén a budapesti Szent István-bazilikában. Erdő Péter beszédében kiemelte: a család fogalmát ma sokan kerülik, sokan gondolják, hogy "korszerűtlen, csupán a társadalom által megalkotott régi intézményt jelöl, amelyet kényünk-kedvünk szerint, mondjuk többségi alapon vagy ideológiák mentén újragondolhatunk, másképp határozhatunk meg, sőt talán el is felejthetünk. Ám ha ezt elfelejtjük, akkor az életünket felejtjük el, mert a család nem emberi alkotás, hanem a teremtő Isten tervének a része" - figyelmeztetett. Kifejtette: a család intézményét Isten alkotta, és ő határozta meg alaptörvényeit. Ez tehát nem a pápa vagy az egyház, de nem is a világi közvélemény vagy a hatalmak tetszésétől függ. A házasság és a család - idézte a Katolikus Egyház Katekizmusát - a házastársak javára, gyermekek nemzésére és nevelésére van rendelve. Ez azt jelenti, hogy "nem mi, nem a házastársak döntik el, hogy mi legyen a tartalma a családnak, vagy mi legyen a házasság jelentése, hanem mindez előre meg van határozva" - tette hozzá Erdő Péter. "Az Úr a családban felragyogtatja arcát, mert a házastársak egymásban Krisztust látják, a gyerekekben pedig - mint új emberekben - az Isten képére teremtett emberi lényt" - fogalmazott a bíboros. Erdő Péter szólt arról is, hogy a család élete belső, szüntelen dinamizmus, a nap mint nap "apróbb-nagyobb önmegtagadások és áldozatok árán megharcolt szeretet körforgása". Ezért a gyermek elfogadása és szerető nevelése is a házasság és a család belső logikájából és lényegéből következik. Ez a szeretet kívánja meg a férfi és a nő egyenlő méltóságát is - tette hozzá. A bíboros felidézte: az októberi, a családról szóló püspöki szinódus az egész világ püspökeinek tapasztalata alapján állapította meg, hogy mindenütt léteznek családokból álló közösségek, amelyek segítik egymást, sőt, másokat is. Ezek a közösségek be tudják fogadni a sérült vagy csonka családban élőket, van mondanivalójuk a magányosak számára is. "A családban élő szeretet mindig túláradó erőt is jelent" - mutatott rá. "Ha van belső logikája a reménytelenségnek, a bezárkózásnak, a félelemnek vagy az önzésnek, akkor még inkább van ilyen logikája és energiája az Isten szándéka szerint való személyes szeretetnek" - fogalmazott Erdő Péter.