Aratóverseny Szenttamáson (videó)
2017.06.24
14:54
Aratóversenyt szerveztek Szenttamáson. A nagyszabású rendezvényre Vajdaságból 13 különböző településről érkeztek, zömében idősekből álló csapatok. A szépkorúak még jól emlékeznek a valamikori aratásokra és a munka menetére vagy annak nehézségeire. Az érdeklődők betekintést nyerhettek mindenbe, ami az aratással kapcsolatos.
Szerény feltételek mellett alkudtak meg az aratócsoportok a versenyen, illetve az ünnepen. Tekintettel arra, hogy gyenge a hozam, a barátság jegyében levágták a növényt.
A munkát a hagyományos aratóreggeli előzte meg. A munkához szükséges az energia, ezért házi jellegű ételeket fogyasztottak – mondta Raffai Katica, az adai csoport tagja. „Pirított tarhonyát hoztunk szalonnával, kovászos uborkát, főtt tojást, hajában főtt krumplit, a Mátyás termékei kecskesajt, a túró, ez egy szegényebb sorsú teríték lenne, de mi is becsempésztünk egy kis kolbászt, meg ehhez hasonlót.”
A kasza suhogásának hangja jól ismert az idősebbek számára. A munka menete éppen a jól előkészített szerszámtól függ – mondta a törökfalusi Klebecskó Péter. „A kaszakiválasztás is nagyon fontos, hogy az a kasza minőséges legyen, az üllő, amin kalapáljuk, a kalapács, amivel kalapáljuk, az nagyon fontos, hogy milyen anyagból van, minőséges vagy nem minőséges, mert a kalapács, ha nem minőséges, nem bírja úgy kikalapálni, ahogy kell, akkor már nem is fog úgy, ahogy kellene.”
A lekaszált búzát marokba szedték, és kazalba, azaz keresztbe tették. A legfelső kéve kalászai észak felé néznek, hogy a vihar ne kapja fel a kazalt. Szécsényi István, Szenttamás: „Ezzel a munkával meg lehetünk elégedve mindannyian, szép munkát csinált, bármelyik csoportot nézzük, kivétel nélkül, nem lehet mondani, hogy egyik szebb, mint a másik.”
A rendezvényt a szenttamási Hagyományápolók Klubja szervezte. A tapasztalat szerint egyre kevesebb az aratócsoport, és a fiatalok sem érdeklődnek a régi szakma iránt. Forgács Ibolya, szervező, Szenttamás: „Bemutatjuk a hagyományainkat a fiataloknak, hogyan is arattak valamikor, mennyire nehéz munka, mennyi kitartás kell, és hogy meglássák a mai fiatalok, hogy ez a nehéz munka mellett milyen jókedvűek tudnak lenni az emberek, ami szerintem a mai világban nagyon hiányzik.”
Az aratóünnepséget közös ebéddel és mulatsággal zárták a szenttamási lóversenypályán.
Szerény feltételek mellett alkudtak meg az aratócsoportok a versenyen, illetve az ünnepen. Tekintettel arra, hogy gyenge a hozam, a barátság jegyében levágták a növényt.
A munkát a hagyományos aratóreggeli előzte meg. A munkához szükséges az energia, ezért házi jellegű ételeket fogyasztottak – mondta Raffai Katica, az adai csoport tagja. „Pirított tarhonyát hoztunk szalonnával, kovászos uborkát, főtt tojást, hajában főtt krumplit, a Mátyás termékei kecskesajt, a túró, ez egy szegényebb sorsú teríték lenne, de mi is becsempésztünk egy kis kolbászt, meg ehhez hasonlót.”
A kasza suhogásának hangja jól ismert az idősebbek számára. A munka menete éppen a jól előkészített szerszámtól függ – mondta a törökfalusi Klebecskó Péter. „A kaszakiválasztás is nagyon fontos, hogy az a kasza minőséges legyen, az üllő, amin kalapáljuk, a kalapács, amivel kalapáljuk, az nagyon fontos, hogy milyen anyagból van, minőséges vagy nem minőséges, mert a kalapács, ha nem minőséges, nem bírja úgy kikalapálni, ahogy kell, akkor már nem is fog úgy, ahogy kellene.”
A lekaszált búzát marokba szedték, és kazalba, azaz keresztbe tették. A legfelső kéve kalászai észak felé néznek, hogy a vihar ne kapja fel a kazalt. Szécsényi István, Szenttamás: „Ezzel a munkával meg lehetünk elégedve mindannyian, szép munkát csinált, bármelyik csoportot nézzük, kivétel nélkül, nem lehet mondani, hogy egyik szebb, mint a másik.”
A rendezvényt a szenttamási Hagyományápolók Klubja szervezte. A tapasztalat szerint egyre kevesebb az aratócsoport, és a fiatalok sem érdeklődnek a régi szakma iránt. Forgács Ibolya, szervező, Szenttamás: „Bemutatjuk a hagyományainkat a fiataloknak, hogyan is arattak valamikor, mennyire nehéz munka, mennyi kitartás kell, és hogy meglássák a mai fiatalok, hogy ez a nehéz munka mellett milyen jókedvűek tudnak lenni az emberek, ami szerintem a mai világban nagyon hiányzik.”Az aratóünnepséget közös ebéddel és mulatsággal zárták a szenttamási lóversenypályán.
