A miniszterelnökkel egyeztettek a szerbiai kisebbségi önkormányzatok képviselői

A kisebbségi akciótervet tavaly márciusban fogadta el a szerb kormány, a kisebbségi nemzeti tanácsok országos tanácsa pedig azóta négy jelentést vizsgált meg. A jelentéseken több mint négyszázan dolgoznak, akik negyedévente gyűjtik a szükséges adatokat – hangzott el a belgrádi találkozón, ahol Ana Brnabić miniszterelnök találkozott a nemzeti tanácsok képviselőivel. A kormányfő korábban, még államigazgatási és helyi önkormányzati miniszterként vezette az országos testületet, és elmondta, megtartotta ezt a funkcióját miniszterelnökként is, ezzel is jelezve, hogy a kormány számára kiemelkedően fontosak a nemzeti kisebbségeket érintő ügyek.

Ana Brnabić, miniszterelnök, Szerbia: „Minden akcióterv olyan dolog, amelynek idővel változnia kell, hogy kövesse az akcióterv alkalmazása során történő változásokat. Megtörténik, hogy azt látjuk, valamit nem úgy terveztünk, ahogy kellett volna, és akkor a terepen tapasztaltakkal összhangban megváltoztatjuk. Szerintem az akcióterv egy élő anyag, és annak érdekében, hogy összhangban legyen az idővel, amelyben élünk, valamint a nemzeti kisebbségek igényeivel, úgy gondolom, hogy mi mindig nyitottak voltunk arra, hogy felülvizsgáljuk, ha szükség lesz rá.”

A szerb kormány Emberi és Kisebbségi Jogi Irodájának igazgatója, Suzana Paunović elmondta, a kisebbségi akcióterv megvalósításába az utóbbi hónapokban bevonták a helyi önkormányzatokat, valamint az oktatási intézményeket is, ennek köszönhetően felgyorsulhat a megvalósítás menete. Suzana Paunović, igazgató, Emberi és Kisebbségi Jogi Iroda: „Arra számítok, hogy a következő időszakban a jelentések minősége, valamint a kisebbségi akcióterv megvalósításának dinamikája jobb és látványosabb lesz. A statisztikák szerint az utóbbi időszakban az arra a negyedévre tervezett tevékenységeknek körülbelül a 65 százaléka valósult meg.”

A tanácskozáson elhangzott, hamarosan bővítik a kisebbségi nemzeti tanácsok pénzügyi alapját, amelyből a nemzeti közösségek oktatását és tájékoztatását támogatják majd, illetve létrehoznak egy olyan költségvetési alapot is, amelynek keretét a nemzeti tanácsok fejlesztésre fordíthatnák. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a nemzeti tanácsok koordinációs testületének soros elnökeként aláhúzta, a támogatás nagy részét minden évben annak a nemzeti tanácsnak utalják majd át, amelynek a legnagyobb szüksége van fejlesztésre és az infrastruktúra kiépítésére. „Ez egy szolidaritási alap lenne, a többi nemzeti tanács nyilvánvalóan ebből adódóan abban az évben kevesebb pénzből tudna gazdálkodni. Emellett nyilvánvaló, hogy a nemzeti tanácsok működése különválik. Itt a program és a tevékenység eddig mind a nemzeti tanácsok költségvetésének a keretében volt nagyon összetett és kusza elszámolási rendszerrel, most viszont bízunk abban, hogy ez a költségvetési keret Szerbia gazdasági erősödésével, a költségvetésének növekedésével olyan helyzetet teremt, ahol már tényleg komoly összegekre számíthat egy-egy nemzeti tanács.”

Szerdán ismét elhangzott, a közeljövő legfontosabb feladata a nemzeti kisebbségek jogairól, valamint a nemzeti tanácsokról szóló törvény elfogadása és módosítása lesz. A kisebbségi nemzeti tanácsok hatásköre az oktatás, a tájékoztatás, a nyelvhasználat és a kultúra területére terjed ki.