Újra és újra felbukkannak a migránsok Horgos utcáin
A horgosiak elmondása szerint a kialakult helyzet hol kisebb, hol pedig nagyobb mértékben, de rendszeresen felborítja mindennapi életüket.
Nagyok a bevándorlók okozta károk – vélik a helyiek, akik körében továbbra is érzékelhető a felháborodás, de a félelem is. Börcsök Magdolna, Horgos: „Öt-hat hétig szedtük az almát. Napi szinten megjelentek. A gazdának kárt csinálnak. A kerítéseket elvagdossák, letapossák, használják az áramot, ott töltik a mobiljaikat. Rendetlenséget hagynak maguk után, szemetelnek a gyümölcsösökben.”
A bevándorlók történetei szinte már sablonosak. Többszöri sikertelen próbálkozások után sem adják fel a reményt, hogy illegálisan átjutnak a zöldhatáron. Egy magát pakisztáninak valló ötfős csoport sorozatosan próbálkozik, időközben pedig a horgosi erdőkben vertek tábort.
– Négy hónapja élek itt. Néha megpróbálkozom átjutni, de a rendőrség elkap és visszaküld.
– És mégis újra szeretnél próbálkozni?
– Igen.
A Szabadkát és Szegedet összekötő vasúti sínpárhoz érve szintén egy Magyarország felé tartó migránscsoportba botlottunk. Ők sem először próbálkoznak a rendszert megkerülve továbbjutni az Európai Unió országaiba. A végső cél Németország lenne. „Két-három hónapja próbálkozok eljutni Németországba Magyarországon keresztül, innen a határ menti erdőkből, de sikertelenül.”
A csoportot a határőrökkel való összetűzések sem riasztják vissza. „Tíz hónapja vagyok Szerbiában. Próbáltam átjutni Magyarországra, de a rendőrség letartóztatott és visszaküldött Szerbiába. Itt az erdőkben élünk, ahol hideg van és problémás. Visszakerülünk Szabadkára, majd a belgrádi befogadóközpontba, aztán pedig minden kezdődik elölről.”
A környéken élő lakosok tartanak a migránsok jelenlététől. Aggodalmaikat főleg szomszédjaikkal osztják meg.
– Látják, ők is félnek, mindannyian félünk.
– Mitől félnek egészen pontosan?
– Félünk, hogy behatolnak a házainkba, bujkálnak.
– Volt már ilyenre példa, hogy behatoltak valakinek a házába?
– Volt. Feltöltötték a telefonjaikat, vizet vittek el, ilyenek. Lehetett hallani már róla.
Gorácz Mária, Horgos: „Szoktak visszafelé is jönni, mivel nem mehetnek át a határon, ezért visszajönnek a faluba, valószínűleg élelemért. Ha nem tudnak továbbmenni, akkor nem maradnak ott a határnál. Ott szoktak lenni az üzletek előtt, kettes, hármas négyes csoportokban vannak.”
A bevándorlók többsége a település környéki erdőkben táborozik két próbálkozás között, de megtörténik az is, hogy a faluszéli tanyákon húzódnak meg, illetve az épp üresen álló házakban vészelik át az egyre hidegebb éjszakákat.