Ma van örömvasárnap
A szertartás végén az atya a hívőkkel közösen meggyújtotta a templom előtt lévő adventi koszorún a harmadik, rózsaszín gyertyát.
A várakozás időszakát, ahogy a szeretet ünnepét is, aki csak teheti, szerettei körben tölti és készül fel az Úr eljövetelére. Az öröm gyertyáját így közösen gyújtják meg a családtagok. Koleszár Éva: „Mi családi körben szoktuk hagyományosan ünnepelni az adventet. Édesapám diakónus a templomban, ezért mi még nagyobb hangsúlyt fektetünk a dologra. Először is gyónunk, utána pedig mindig a vasárnapi ebéd közben szoktuk meggyújtani a gyertyát, és igyekszünk ráhangolódni az ünnepre.”
Fekete Beatrix: „Mi is gyújtjuk vasárnaponként a gyertyákat és készülődünk a karácsonyra, a nagy napra.”
Karácsony a kereszténység egyik legszentebb ünnepe, Jézus születésnapja. Napjainkra családi vonatkozása felerősödött, a szeretet, az összetartozás, az ajándékozás ünnepe lett. Azonban, akik egész évben távol vannak szeretteiktől, a hazaérkezés a legnagyobb ajándék. Mészáros Verona: „A gyerekek odavannak külföldön, karácsonyra hazajönnek, és akkor mindegyik itt van. Adventra is itt voltak, de karácsonyra megint jönnek, és családi körben ünnepelünk.”
Örömvasárnap az Úr eljövetelének közelségét ünneplik, ez a vasárnap kiemelkedik a többi közül, advent második felének kezdetét jelzi. Színe a rózsaszín, amely az örömöt jelképezi. Leist József, plébános: „Advent harmadik vasárnapján egy más hangulat van, mint a többi vasárnapon, mert megváltozik a ruhaszín és a harmadik gyertyának is más a színe, ami a rózsák illatát és jelenlétét akarja közelebb hozni számunkra. A rózsa az mindig egy kedvesség, egy öröm és úgy is köszönt bennünket advent harmadik vasárnapján az egyház, hogy örüljetek, öröm töltsön el bennünket, hogy örömmel várjuk meg azt a napot, amikor meg akarjuk ünnepelni együtt a mi urunk Jézus Krisztusnak a születését.”
A világító gyertyák számának növekedése a növekvő fényt szimbolizálja.