Nem kedvez az idei tél a nádvágóknak
Temesvári József csapata már évek óta foglalkozik nádvágással. Elmondták, a munkát nem szabad elsietni, mivel a hideg időben könnyen jön a megfázás is. A kivágott és kévébe kötött nádat a környékbeliek ólaknál, pincéknél és más épületeknél használják fel.
Temesvári József, nádvágó, Palics: „Igencsak nehéz munka, mert a nádat kézzel kell vágni, gyalázkával vágjuk, és ha nem figyelünk oda, akkor súlyosan meg tudjuk vágni magunkat, tehát így kézzel 7-8 kévét ki tudunk vágni óránként, ha tudnánk géppel dolgozni, akár az 50-70-et is elérhetjük.”
A növényt azonban nemcsak a helyiek vágják kézzel. A Palics-Ludas Közvállalatnak speciális, kétéltű munkagépe van a nádvágáshoz, illetve a revitalizációs kaszálásokhoz. A nádvágásnak nemcsak esztétikai céljai vannak. Pahert Szebasztián, a Palics-Ludas Közvállalat természetvédelmi őre elmondta, egy évben átlagosan kétszer is vágnak nádat, hogy a tó környéki madaraknak megmaradjanak a költőhelyeik. „Azért fontos, hogy tudjuk a madaraknak a költést biztosítani egyes területeken, egyes területeken viszont pont az a cél, hogy a nád avas maradjon, ott nem folytatunk nádvágást. Függ attól, hogy milyen típusú élőhely, milyen madarak fészkelnek. Alapjában véve a nádvágó gépet több ágon tudjuk használni, legyen szó nádvágásról, legyen szó revitalizációs területen való kaszálásról.”
A nádvágás a tó és környékének teljes bioszférájára hatással van. A tavasz beköszöntével a friss, zöld nád több oxigént juttat a vízbe, valamint több visszatérő vízi vándormadár fészkelőhelyét biztosítja.
