Az anyaországi támogatások nélkül nehezebben boldogulnának a határon túli magyarok
A kerekasztal-beszélgetésen Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is részt vett. Sikeresnek és hasznosnak nevezte a magyar kormány tematikus éveit. Kiemelte, mind az oktatás területén, mind pedig a vállalkozói szférában komoly fejlődés mutatkozott meg a tematikus éveknek köszönhetően: „Azt tapasztaljuk, hogy a 2011-ben elfogadott dokumentum megvalósítása, kiteljesedése, hála a magyar kormány ilyen mérvű támogatásának, teljes egészében megvalósul. Sőt, olyan távlatokat nyitott, amelyekről korábban álmodni sem mertünk. Itt mindenekelőtt a szakképzési programot emelném ki és az óvodafejlesztési programot. Két olyan óriási esély lehet, amely a Kárpát-medencei magyarság számára megmutatta mind az oktatásban, mind pedig a vállalkozásokban, a közösségi élet szervezésében egy olyan erős anyaország áll mögötte, amire lehet építeni, számítani, és jövőt is lehet tervezni.”
Minden tematikus év sajátos volt a maga módján, hiszen mind lehetőséget biztosított a kárpátaljai magyarok boldogulására – szögezte le Orosz Ildikó. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke hozzáfűzte, minden tematikus évben a régióra jellemző hiányosságokat igyekeznek enyhíteni, például magyar nyelvű tankönyveket és munkafüzeteket biztosítottak, ugyanis számos tankönyv csak ukránul jelenik meg: „Az óvoda évében jó gyakorlatokat hoztak el, amikből meríthetett az óvodapedagógus. Ehhez járult az, hogy módszertani anyagot kaptak hozzá, amit felhasználhatnak hosszútávon, és minden régió még mellé tette a saját alprogramját. Mi mindig arra használtuk ki, hogy a hiányosságokat pótoljuk. Például az óvoda évében is juttatunk el a pedagógusoknak egyéb módszertani anyagot. Vagy amikor a kisiskolások éve volt, akkor magyar ének-zene tantervet, könyvet és munkafüzetet készítettünk.”
A külhoni magyarok képviselői egyetértettek abban, hogy az anyaországi támogatások nélkül sokkal nehezebben boldogulnának a határon túli magyarok a szülőföldjükön.
