Zuckerbergnek meg kell jelennie az Európai Parlamentben
A képviselők szerint nem elég az, hogy Zuckerberg csak bocsánatot kérjen a magánadatok kiszivárogtatásáért, hanem ígéretet kell tennie a szigorúbb adatkezelésre és az átláthatóság biztosítására egyebek mellett a politikai célú reklámok vonatkozásában.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésének az európai felhasználói adatok védelméről tartott vita során az EP-képviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy a választások befolyásolásának és az álhírek terjesztésének elkerüléséhez elengedhetetlen a megfelelő uniós adatvédelem.
A képviselők felszólították az Európai Bizottságot, hogy kérjen adatokat a Facebooktól arra vonatkozóan, hogy mi lett az ellopott személyes adatokkal, emellett lépjen fel határozottan az magánélet és a magánadatok védelme érdekében, és készítse fel az Európai Unió jogszabályi rendszerét, hogy azonnal válaszolni tudjon az ilyen jellegű jogsértésekre.
Arra hívták fel a figyelmet, hogy nem szabad megfeledkezni az álhírek terjedésének a demokratikus társadalomra gyakorolt hatásáról sem. A kiszivárogatás fenyegetettséget jelent - mondták. Mint hangsúlyozták, a biztonsági környezet javítását jelenti a magánélet online biztonságának védelme is, ezért minden európainak segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy megfelelő ismeretre tegyenek szert a közösségi oldalak használata és adataik védelme terén.
A
Facebook neve több adatlopási botrány során merült fel a múltban. A közösségi oldalt azzal vádolják: hagyta, hogy a Cambridge Analytica nevű cég több millió felhasználó adatait engedélyük nélkül szerezte meg annak érdekében, hogy a Brexitről szóló népszavazás és 2016-os amerikai elnökválasztás alatt célzott üzeneteket küldjön számukra. Az adatlopás legalább 87 millió felhasználót, köztük 2.7 millió európait érinthet.
A Facebook kedden közölte, hogy összehangolva tevékenységét az új európai uniós szabályozással e héttől kezdve új titkosítási lehetőségeket biztosít európai felhasználói számára személyes adataik védelmére. Az új irányelvek szerint a Facebook-felhasználók a reklámokról, a harmadik féltől érkező információkról, politikai, vallási nézeteik és családi állapotuk megosztásáról dönthetnek majd. Emellett arra kérik a közösségi oldal tagjait, hogy nyilatkozzanak arról: kívánják-e használni az arcfelismerő technológiát. Ez lehetővé teszi, hogy értesítsék a felhasználókat, ha valaki felhatalmazás nélkül képet tesz közzé róluk.
Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) május 25-én lép életbe, amelynek következtében jóval szigorúbbá válnak a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvárások. A rendelet célja az egységes adatkezelési joggyakorlat meggyökereztetése az EU-n belül. A szabályozást figyelmen kívül hagyó cégek magas összegű büntetéssel számolhatnak.
