Nemzet és Közösség konferencia a nemzeti összetartozás napján

A nemzeti összetartozás napja alkalmából a Magyarság Háza a Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciáját szervezte meg Budapesten. A rendezvényen a kutatók a 98 éve történt eseményekre, az azóta eltelt időszakra mutattak rá. Zahorán Csaba, munkatárs, Történettudományi Intézet, MTA: „Általában az utódállamokban az volt, mint ahogy korábban Magyarországon is az volt a közvélekedés, hogy még kellene egy-két-három-négy jó évtized, még egy-két jó nemzedék, hogy megerősítsük, stabilizáljuk az államunkat, Csehszlovákiában is ezt hitték a csehek és a szlovákok, a politikusok, értelmiségiek, és Nagy Romániában is, hogy konszolidálhassák az új államot, az új helyzetete. Ez nem történt meg.”

Nem csak egy anyaországi vágyálom volt az, hogy erősödő határon túli közösségek létezzenek 98 évvel trianoni békediktátum aláírása után – mondta el Grezsa István. A kormánybiztos hangsúlyozta, a gazdaságfejlesztéssel azt szeretnék elérni, hogy megérje magyarnak lenni a Kárpát-medencében. „Kárpátalján fóliasátrakat látok, kis mezőgazdasági gépeket, Délvidéken már nagyobb beruházásokat, munkahelyteremtő beruházásokat egyaránt. Erdélyben, Felvidéken már az első lépéseket megtettük és zajlik már a kislétszámú muravidéki közösségben is a gazdaságfejlesztés, és rövidesen fogunk kisikolát meg óvodát építeni Bécsben például, hogy érjen körbe ez a Magyarországot körülvevő körgyűrű, de amikor én kilépek Magyarország határain kívül, akkor nem egy idegen országba lépek be, bár jogilag igen, hanem otthon vagyok. Mindenütt otthon vagyok, a Kárpát-medence a mi közös hazánk.”

Minden nehézség, probléma ellenére a magyarság megmaradt, számbelileg is a legnagyobb nemzet a Kárpát-medencében – mondta Potápi Árpád János. A nemzetpolitikai államtitkár hozzátette, az elmúlt időszak olyan eredményeket tudott felmutatni, amelyekre méltán lehetünk büszkék, és Trianon mellett erre is meg kell emlékezni ma. „Olyan jogszabályokat hoztunk meg, amelyekre azóta is lehet építkezni, több mint egymillió új magyar állampolgárról beszélhetünk, utána pedig megkezdtük a gazdaságtámogatási rendszer kiépítését, illetve a támogatások szintjét is magasabb fokra emeltük. Én úgy gondolom, hogy mind a határon túli magyarok méltán lehetnek most már büszkék Magyarországra, mi is méltán lehetünk büszkék azokra az eredményekre, amelyeket a határon túli magyar közösségekkel közösen tudtunk elérni az elmúlt években.”

Az államtitkár hozzátette, a magyar nemzet határokkal való elválasztását a mai napig nehéz megemészteni, de az elmúlt évek eredményei, valamint néhány nemzet, például a magyar és a szerb nemzet közeledése arról biztosítanak bennünket, hogy ilyen történelmi helyzetekben is lehet építkezni és előrelépni.