Felszentelték ma Romzsa Tódor püspök és vértanú üvegképét a kelebiai templomban

A kelebiai templomban a Szentek köztünk élnek című üvegkép sorozatát végignézve született a gondolat, hogy harmincharmadikként készüljön el boldog Romzsa Tódor püspök és vértanú festett üvegablaka. A megálmodó Paskó Csaba kelebiai plébános volt. Kollár Albin Dunakeszi díszpolgára sokat tett azért, hogy elkészüljön a vitrázs. „Az ő gondolatait követve jutottam arra, hogy javaslom a dunakesziek egy részének hogy az egyik színes üvegablakot mi adományozzuk a templomnak, a kelebiaiaknak, a délvidékieknek. Fontosnak tartottam mindig is, hogy határainkat átlépjük és délvidéki honfitársainkkal találkozzunk.”

A vasárnapi szentmisén a kelebiai hívek mellet jelen voltak a dunakeszi és a budapesti zarándokok. Többnapos vajdasági útjuk végén Paskó Csaba kelebiai plébános vasárnapi ebéddel kínálta barátait. „Jónak lenni jó - ahogy Böjte Csaba atya mondta, de miért is lenne jó, hogyha nem lenne Isten, és ha Krisztus nem halt volna meg értünk, hogy nekünk örök életünk legyen. Valahol azt hiszem hogy ez a legfőbb üzenete ennek a mai napnak is és egyáltalán ennek a barátkozásnak.”

Mint ahogy a napfény átragyog a színes ablakon, úgy az Isten is átragyogja a szenteket - Makláry Ákos budapesti görögkatolikus pap ezen gondolatok mentén szentelte fel Romzsa Tódor püspök és vértanú vitrázsást a kelebiai templomban. „Egy olyan európai ember volt Ő, aki tudta, hogy ragaszkodni kell azokhoz a keresztény értékekhez, ami az európaiságunk amelyekben gyökeredzik, hiszen nincs európai lét, európai élet anélkül hogy a keresztény gyökereinket megtagadnánk. Romzsa Tódor pedig ezt olyan radikálisan élte meg, hogy képes volt az életét is odaadni.”

Romzsa Tódor munkácsi görögkatolikus püspök volt. Szláv eredetű, nagy tudású több nyelvet beszélő értelmiségi, akit a szovjet pártállam legfelső vezetése likvidálásra ítélt, hiszen a nagy tekintélyű püspök nem akarta felvenni az ortodox kereszténységet. 1947-ben halt meg.