Meg kell állítani az egészségügyi dolgozók elvándorlását
Szerbia-szerte 150 egészségügyi intézmény küzd szakemberhiánnyal, és nemcsak kisebb településeken, hanem elvétve a nagyvárosokban is. Szabadkán és Magyarkanizsán jártunk utána a problémának.
Ezeknek a diákoknak hamarosan választaniuk kell, hol folytatják tovább tanulmányaikat. Nővérek lesznek-e, vagy esetleg az orvosi pályán képzelik el jövőjüket. Jelenleg a szabadkai Egészségügyi Középiskola padjait koptatják.
Natalija Kocić, másodikos diák, Egészségügyi Középiskola, Szabadka: „Szeretnék továbbtanulni. Rokonaim vannak Amerikában, ezért nagyon szeretnék ott egyetemista lenni. Most angol órákra járok, azért, hogy mire befejezem a középiskolát, jól beszéljem a nyelvet.”
Damir Kopilović, másodikos diák, Egészségügyi Középiskola, Szabadka: „Az egyetemet Szerbiában akarom elvégezni. Munkát pedig minden bizonnyal külföldön keresek majd, különösen, ha genetikával szeretnék foglalkozni, mert nálunk ezzel a hivatással nem tudok elhelyezkedni.”
Az általunk megkérdezett diákok többsége külföldön szeretné folytatni tanulmányait és elhelyezkedni. Szabadkán még egyelőre nem égető az orvoshiány. Mihaela Budimski, a Szabadkai Egészségházak szóvivője elmondta, a kisebb településeken is megoldották az orvosi ellátást. Kivétel a nőgyógyászat. Ezen az osztályon tíz orvosra lenne szükség, de csak öt van.
Mihaela Budimski, szóvivő, Szabadkai Egészségházak: „Ami a szakemberek külföldre való távozását illeti, az elmúlt években nagyobb volt az elvándorlás. Pillanatnyilag kevesebben mennek el. Az elmúlt két hétben azt mondhatjuk, hogy csak egy ápoló és egy sofőr mondott fel. Orvos pedig egy sem.”
Ez itt már a Magyarkanizsai Egészségház. Gyólai Karolina, az intézmény igazgatója szerint a Tisza-parti város esetében nem a nővérek és orvosok, hanem inkább más az egészségügy szférájában dolgozók távozása jellemző.
Gyólai Karolina, igazgató, Magyarkanizsai Egészségház: „Orvos egyetlenegy kért fizetetlen szabadságot, akit vissza is várunk jövő januárban. Egy fogorvos mondott fel, és kivándorolt, ő már külföldön dolgozik. Két technikusunk mondott fel, és próbálkozott meg külföldön.”
Az elvándorlás mellett leginkább az alacsony bérek, a rossz munkafeltételek és a szakmai előmenetel hiánya miatt döntenek a szakemberek - emelte ki Ágyas Réka, szociológus.
Ágyas Réka, szociológus: „Az elvándorlás következményeit mindenki tapasztalja, aki megfordul a kórházban illetve az egészségházakban. Azt tapasztaljuk, hogy a műtétekre várakozási idő meghosszabbodott, az, hogy időpontot kapjunk egy-egy szakorvosnál. Szerintem azt is tapasztaljuk, hogy az ellátás minősége is csökkent, vagy nem annyira minőségi.”
Aleksandar Vučić szerb elnök egyébként október közepén jelentett be komoly egészségügyi fejlesztéseket az egészségügy területén. Az ígéretek szerint egymilliárd eurót fektetnek be. Emellett az egészségügyi alkalmazottak bérét is emelik január elsejétől.
