A Vajdasági Magyar Szórvány napja Tiszakálmánfalván

A mintegy 4000 lelket számláló faluban 900-an vallják magukat magyarnak, akik a helyi művelődési egyesületben őrzik és ápolják kultúrájukat, hagyományaikat igyekeznek átörökíteni a felnövő generációnak.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemezeti Tanács elnöke: „Egyrészt a magyar múltra emlékezünk, másrészt, ami ennél fontosabb, a mai aktualitását az adja, hogy 100 évvel ezelőtt fejeződött be az első világháború, és a délvidéki magyarság magára maradottságának, szórványosodásának a folyamata komolyan ekkor kezdődött el, és amikor ma itt Tiszakálmánfalván arról emlékezünk meg, hogy mit is jelent szórványban élni, hogyan lehet ezeket a közösségeket erősíteni, hogyan lehet megőrizni magyarságukat ezekben a közösségekben, akkor hitről, anyanyelvről, kultúráról és a közös összefogásról kell beszélnünk. Én itt ma ezt az esélyt, lehetőséget látom, hiszen maga Tiszakálmánfalva harminc éves település volt, amikor kitört az első világháború és négy év után már olyan kisebbségi léthelyzetbe került ez a falu, amely 100 év után is fel tudja mutatni értékeit.”