Elfogadta az Európai Parlament a Szerbiáról szóló országjelentést

Ismételten kulcsfontosságúnak minősítették a Belgrád és Pristina közötti viszony normalizálását. David McAllister, az EP jelentéstevője szerint a dokumentum arra mutat rá, hogy folytatni kell a megkezdett reformokat, különös tekintettel a jogállamiságra vonatkozóan.

Öt területen kell a szerbiai döntéshozóknak további eredményeket elérniük, ezek a gazdasági fejlődés, a jogállamiság, a médiaszabadság, a Koszovói-párbeszéd és a köztársasági képviselőház munkája.

A jelentésben arról is szó esik, hogy a legnagyobb előrelépés idén a gazdasági reformok és fejlődés, valamint a makroökonómiai stabilitás terén történt.

A legnagyobb figyelmet az Európai Parlament most a jogállamiságnak tulajdonított. Az a megállapítás született, hogy Szerbia EU csatlakozásában ennek kulcsszerepe van. A bíróságok függetlenségét, a korrupció- és szervezett bűnözés ellenes harcot, a médiaszabadság feltételeinek biztosítását és a szabad véleménynyilvánítást szorgalmazza az EP.

Szerbiai az országjelentésben dicséretet kapott a kétoldalú kapcsolatok javításáért, ugyanakkor rámutattak a Belgrád-Pristina viszony normalizálásának fontosságára is. Szerbiát arra kérik, hogy alkalmazza a párbeszéd folyamán eddig elért megállapodásokat különös tekintettel a Szerb Községek Közösségének megalapítására.

Idén is felkérték Szerbiát, hogy jobban hangolja össze kül- és biztonságpolitikáját az Európai Unióéval, hozzátéve, hogy ez vonatkozik az Oroszországgal folytatott politikai kapcsolatokra is.

David McAllister az országjelentés elfogadás után azt üzente, hogy Szerbia előrelépett az Európába vezető úton és széles nemzetközi támogatást élvez az Európai Parlament csoportosulásaitól. Szerbia akkor csatlakozik az EU-hoz, amikor készen áll erre, remélem mielőbb - mondta McAllister.

Az országjelentéseknek egyébként nincs kötelező erejük, politikai támpontot jelentenek a tagjelölt országok számára az eurointegrációs úton, illetve a tagországok számára is.