Játékszerként, ártatlanul
2009.02.20
08:46
[html]
A magyar történelem egyik legsötétebb foltja a második világháborút követõ malenkij robot. Elsõk között a hazai németek tízezreit hurcolták el kényszermunkára a Szovjetunióba, fosztották meg hazájuktól és becsületüktõl. E szégyenletes idõszakról látható összeállítás a Sírjaik hol domborulnak? címû mûsorban.
![]("../mtv/Svab_kitelepites.JPG")
A Magyar Televízió Sírjaik hol domborulnak? címû dokumentum mûsorának keddi adását a Szovjetunióba szállított német nemzetiségûek szenvedésének szenteli. A történet közvetlenül a második világháború befejezése után kezdõdött. Alig hallgattak el a fegyverek Magyarországon, a megszálló szovjet hatóságok - a jóvátétel részeként - erõszakkal szállítottak magyar állampolgárokat a Szovjetunióba. A malenkij robot néven elhíresült akciót a Vörös Hadsereg 1944. december 22-én kiadott 0060 számú parancsa alapján kezdték el az év végén. Elõször a német nemzetiségû magyar állampolgárok kerültek be a transzportokba, késõbb a szovjetetek béketárgyalási pozícióinak erõsödésével válogatás nélkül fogdosták össze az embereket. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány tehetetlenül nézte több tízezer ember elhurcolását.
„A parancs kiadásával egy idõben, karhatalmi segítséggel kezdték elindítani a transzportokat – emlékezik az agyonhallgatott korra Kalász Márton író, aki gyermekként élte át az eseményeket. Két hónap alatt 35 ezer német anyanyelvû polgárt hurcoltak el, akiknek jelentõs része soha nem jött vissza. A malenkij robot egyben a német kitelepítések nyitánya volt, késõbb még 250 ezer német anyanyelvû magyar állampolgárt hurcoltak el az országból.”
A dokumentumfilm a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rátkán és a Pest megyei Kismaroson történteken keresztül idézi fel a nehéz idõket. Rátkán 280 ember sorsáról mesél Birk József falukutató, a Kismarosról származó 60 német lakos kálváriáját pedig a filmben is nyilatkozó Varga Orsolya egyetemista interjúkötetébõl ismerhetjük meg.
A képlet szinte ugyanaz: a kollektív bûnösség jelszavával gyûjtik össze a 15-50 év közötti embereket. Vannak, akik ellenségeiknek köszönhetik elhurcolásukat, és vannak, akiknek a vagyonára vetett szemet valaki. Rátkán a lakosokat népszámlálásra hívták az iskolába, majd szovjet alakulatok vették körül az épületet, ahonnan marhavagonban szállították el az embereket a donyeci bányavidékre.
A visszatérõk nehezen tudták feldolgozni a történteket, a trauma emléke generációról generációra szállt. Sok családban még ma is tabunak számít e kor, amirõl 60 év elteltével sem szívesen nyilatkoztak a túlélõk.
Sírjaik hol domborulnak?
M1 – 2009 február 24., kedd 15.00
Ismétlés, M2 – 2009. február 25., 14.30 [/html]
Játékszerként, ártatlanul
Dokumentumfilm a magyarországi németek elhurcolásáról az MTV-ben
Dokumentumfilm a magyarországi németek elhurcolásáról az MTV-ben
A magyar történelem egyik legsötétebb foltja a második világháborút követõ malenkij robot. Elsõk között a hazai németek tízezreit hurcolták el kényszermunkára a Szovjetunióba, fosztották meg hazájuktól és becsületüktõl. E szégyenletes idõszakról látható összeállítás a Sírjaik hol domborulnak? címû mûsorban.
A Magyar Televízió Sírjaik hol domborulnak? címû dokumentum mûsorának keddi adását a Szovjetunióba szállított német nemzetiségûek szenvedésének szenteli. A történet közvetlenül a második világháború befejezése után kezdõdött. Alig hallgattak el a fegyverek Magyarországon, a megszálló szovjet hatóságok - a jóvátétel részeként - erõszakkal szállítottak magyar állampolgárokat a Szovjetunióba. A malenkij robot néven elhíresült akciót a Vörös Hadsereg 1944. december 22-én kiadott 0060 számú parancsa alapján kezdték el az év végén. Elõször a német nemzetiségû magyar állampolgárok kerültek be a transzportokba, késõbb a szovjetetek béketárgyalási pozícióinak erõsödésével válogatás nélkül fogdosták össze az embereket. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány tehetetlenül nézte több tízezer ember elhurcolását.„A parancs kiadásával egy idõben, karhatalmi segítséggel kezdték elindítani a transzportokat – emlékezik az agyonhallgatott korra Kalász Márton író, aki gyermekként élte át az eseményeket. Két hónap alatt 35 ezer német anyanyelvû polgárt hurcoltak el, akiknek jelentõs része soha nem jött vissza. A malenkij robot egyben a német kitelepítések nyitánya volt, késõbb még 250 ezer német anyanyelvû magyar állampolgárt hurcoltak el az országból.”
A dokumentumfilm a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rátkán és a Pest megyei Kismaroson történteken keresztül idézi fel a nehéz idõket. Rátkán 280 ember sorsáról mesél Birk József falukutató, a Kismarosról származó 60 német lakos kálváriáját pedig a filmben is nyilatkozó Varga Orsolya egyetemista interjúkötetébõl ismerhetjük meg.
A képlet szinte ugyanaz: a kollektív bûnösség jelszavával gyûjtik össze a 15-50 év közötti embereket. Vannak, akik ellenségeiknek köszönhetik elhurcolásukat, és vannak, akiknek a vagyonára vetett szemet valaki. Rátkán a lakosokat népszámlálásra hívták az iskolába, majd szovjet alakulatok vették körül az épületet, ahonnan marhavagonban szállították el az embereket a donyeci bányavidékre.
A visszatérõk nehezen tudták feldolgozni a történteket, a trauma emléke generációról generációra szállt. Sok családban még ma is tabunak számít e kor, amirõl 60 év elteltével sem szívesen nyilatkoztak a túlélõk.
Sírjaik hol domborulnak?
M1 – 2009 február 24., kedd 15.00
Ismétlés, M2 – 2009. február 25., 14.30
