Jót tesz a vetésnek a hótakaró
Örülnek a hónak és a csapadéknak a termelők, mivel a hótakaró jótékony hatással van a növényekre. A mezőgazdaságnak kedvezne, ha minél több hó hullana - mondják a gazdák. A nagy hidegek ugyanis nem ártanak a termésnek, ha vastag hóréteg védi a földeket.
A napokban leesett hó után fehérbe borultak a szántóföldek. A szőlészek-borászok örülnek a csapadéknak, hiszen ez jót tesz a föld nedvességtartalmának.
December elejétől egy kicsit csendesebb időszak kezdődik a szőlőültetvényeken. A szőlészek-borászok a tél beköszöntével leginkább a pincékben tevékenykednek. Sinka Ferenc, szőlész: „Most csináltuk az utolsó fejtést, az utolsó szüret borfejtését, ami a kövidinka. Ez nálunk mindig az utolsó szüret. Annak az első fejtése is megvolt. Most ilyen munkálatok vannak, hogy a hordókat, az üres hordókat kell rendben tartani, az üres hordók kénezése, az új borok felügyelete a hordókban. Azokat is mindig utána kell tölteni.”
Az őszi vetésnek is jót tesz a hótakaró. A hó jól szigeteli a hőt, így az alatta lévő növényeket, a vetést megóvja a kemény fagyoktól - mondta Bognár Pásztor Hajnalka növényvédelmi szakmérnök. „Amikor hótakaró nélkül történnek a komolyabb fagyok, akkor általában a kifagyás veszélye szokott jelentkezni. Az őszi árpa kevésbé bírja a fagyokat, és a gyümölcsök között is vannak olyanok, amelyek kevésbé bírják.”
A szőlő februárban kezd ébredezni téli álmából, ami azt jelenti, hogy ilyenkor már beindul a növényben a nedvkeringés. Ha ilyenkor érkezik jelentősebb lehűlés, akkor már hajlamos a szőlő a fagyásra, és akár nagyobb kár is keletkezhet - tette hozzá a növényvédelmi szakmérnök.
