A kaponyai ütközetre emlékeztek Bajmokon
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 171-ik évfordulója az idei.
Töröky Pál részt vett az 1848/49-es szabadságharcban. A kaponyai csata után telepedett le Bajmokon. A faluban 44 évig kántortanítóként tevékenykedett. Töröky Pál sírján tábla állít emléket annak a 8 bajmokinak, aki biztosan részt vett az 1848/49-es eseményekben.
Bajmokon, a paprenyacsai temetőben Töröky Pál sírjánál a Dózsa György Magyar Művelődési Központ Búzavirág vegyeskórusa énekelte el a Himnuszt.
A sír megszentelését és a bajmoki szabadságharcosok méltatását követően katonadalok is felcsendültek. Az ünnepi megemlékezés után a hozzátartozók mellett a Szabadkai Magyar Főkonzulátus, az MNT, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a bajmoki Hagyományápoló és Kegyeleti Bizottság, valamint a Dózsa György Magyar Művelődési Központ képviselői is elhelyezték a kegyelet virágait.
Tisztelet a bátraknak, nyugodjanak békében - mondta Kiss Rózsi, Teleky Pál ükunokája: „Minden évben kijövünk ide, erre a napra, és ezt szívesen végigcsináljuk, végighallgatjuk ezt a nagyon szép szertartást, ami örömet okoz és büszkék is vagyunk erre.”
A koszorúzás után a kaponyai csata helyszínén folytatódott a megemlékezés. A 86 éves Papp Simon kisgyerek kora óta kilátogat a 170 évvel ezelőtti ütközet helyszínére: „8 éves koromtól, cserkész voltam, és azóta mindig jártunk ide ki gyalog.”
Tiszteljük a múltunkat és emlékezzünk a hősökre, emelte ki beszédében Horvát Tímea, Szabadka alpolgármestere.
170 évvel ezelőtt a szabadságharc egyik utolsó győztes csatája volt Kaponyánál - mondta Pásztor Bálint, a VMSZ elnökségi tagja: „Szabadkát védték itt a honvédek, s azt gondolom, hogy minden hősről meg kell emlékezni, főleg akkor, ha az igyekezetüket siker koronázta. Ha a szabadságharc végül el is bukott, a következő évtizedekben az akkori Magyarország felvirágzását hozta a 48/49-es honvédek hősiessége. Hiszen a kiegyezés és később a boldog békeidőként ismert periódus egy olyan gazdasági és kulturális felvirágzást hozott az akkori Magyarországnak, így a mi vidékünknek is, amiből utána még hosszú évtizedekig lehetett táplálkozni.”
Miután Hajdú László káplán megáldotta az emlékművet, koszorút helyeztek el Szabadka Város Önkormányzata, az MNT, a Szabadkai Magyar Főkonzulátus, a VMSZ, a Magyar Mozgalom, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Bácsalmási Németek Egyesülete, valamint Mišićevo és Bajmok Helyi Közössége képviselői.
