Tudnivalók az európai parlamenti választásokról
Hogyan működik a csúcsjelölti folyamat, kik a mostani indulók, és milyen értékeket, elveket képviselnek?
Csúcsjelölt az a személy, akit egy-egy európai politikai párt előre javasol az Európai Bizottság élére.
2014-ben debütált a rendszer. Akkor az Európai Néppárt jelöltjét, Jean-Claude Junckert nevezték ki a Bizottság elnökévé. A 2014-es választásokra öt európai képviselőcsoport állított csúcsjelöltet. Most többen vannak, bemutatjuk őket:
A jobbközép Európai Néppárt jelöltje a német Manfred Weber. 46 éves, mérnök. 2004-ben választották be az Európai Parlamentbe. A jelenlegi EP legfiatalabb frakcióvezetője.
Fotó: Tanjug/AP Photo/Matthias Schrader
A baloldali, Európai Szocialisták Pártja a holland Frans Timmermanst jelölte a posztra. A politikus 56 éves, francia szakon végzett. Jelenleg az Európai Bizottság első számú alelnöke.
A Reformerek Európai Szövetsége az 55 éves cseh Jan Zahradilt jelölte.
A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért párt egy hét jelöltből álló ún. Európa Csapatot jelölt ki az európai választásokra. Köztük van a magyar Cseh Katalin. Ő a Momentum Mozgalom egyik alapítója.
Az Európai Zöld Pártnak két fiatal jelöltje van: a német Ska Keller és a holland Bas Eickhout.
Az Európai Szabad Szövetség a spanyol Oriol Junquerast javasolta a posztra, míg az Európai Baloldal Pártja a szlovén Violeta Tomićot és a belga Nico Cuét választotta csúcsjelöltjének.
Idén is lesz csúcsjelölti tévévita. Május 15-én küzdhetnek a jelöltek a választók szimpátiájáért. A vitát az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége rendezi, helyszíne az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésterme.
Fotó: Pixabay/fill
De hogyan lesz egy csúcsjelöltből bizottsági elnök? A folyamat a következő:
Első lépésben a pártok megnevezték a jelöltjeiket és végigvezették a kampányt.
Ezt követően a szavazók megválasztják az új összetételű Európai Parlamentet.
Harmadik lépésként az Európai Tanács konzultál a parlamenttel az elnökjelöltről, és természetesen figyelembe veszi a választók akaratát. Ez két nappal a szavazást követően, május 28-án lesz. Ekkor a Tanács dönt arról, kit javasol a Bizottság élére.
Következő lépésként az EP megválasztja a Bizottság elnökét, majd a Bizottság tagjait is.
Az utolsó momentum az új Európai Bizottság tagjainak beiktatása.
A Bizottság elnöke jó eséllyel a parlamenti választáson győztes párt csúcsjelöltje lesz. Az előzetes mérések, illetve az ismert erőviszonyok szerint a két nagy pártcsaládnak van valódi esélye. Ezek a Néppárt és az Európai Szocialisták Pártja. Vagyis Weber és Timmermans a két potenciális jelölt.
Manfred Weber, az Európai Néppárt jelöltje, Fotó: Flickr
A Néppárt csúcsjelöltjét, Manfred Webert foglalkoztatja az európai identitás megőrzése, a fiatalok inspirálása, a biztonság megerősítése vagy a digitális innováció fellendítése. Kampányprogramjában harcot hirdetett a nacionalisták ellen. Kampányának további pontjai ötmillió új munkahely teremtése, az EU-bürokráciájának karcsúsítása, "a rák elleni harc mestertervének" kidolgozása, illetve az eldobható műanyag termékek betiltása. Követelte azt is, hogy az uniós határ- és partvédelmi ügynökség megerősítése tízezer katonával a tervezettnél előbb valósuljon meg. A Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások leállítása ugyancsak a tervei között szerepel.
Frans Timmermans üzenetének része a zöldpolitika, kampányában szerepel a társadalmi egyenlőség megteremtése, a migrációs helyzet megoldása és az emberi jogok szem előtt tartása. Fontos témája a gazdaság, a szegénység csökkentése: megadóztatná az Európában profitot termelő nagyvállalatokat, emelné a fizetéseket, és javítaná a középosztály helyzetét. Ha tehetné, visszacsinálná a Brexitet, amit politikai pályafutásának legtragikusabb eseményeként jellemzett.
Fotó: Wikimedia Commons/Olaf Kosinsky
Jelölésekor azt mondta, az előttünk álló választások az európai szellemiség megmaradásáról szólnak. Magyarország ellen határozott fellépést szorgalmaz: nehezményezi a CEU-ügyet, a Soros-kampányt és a sajtó helyzetét is.
Fontos, hogy mi az EP-választáson nem az európai pártcsaládok csúcsjelöltjeire szavazunk, hanem a magyar pártokra. A helyzet azonban nem egyértelmű.
A Fidesz-szavazatok ugyanis korábban a Néppárt frakcióját erősítették. A legnagyobb magyar párt azonban nemrégiben néppárti tagságának felfüggesztését kérte, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, a Fidesz vezetője pedig azt nyilatkozta, nem támogatja Manfred Webert, mert megsértette a magyar választókat. Weber ugyanis korábban úgy fogalmazott, hogy a magyarok szavazatával nem kíván európai bizottsági elnök lenni.
