A székelykevei kézimunkamester

Mestere a kézimunkának, hiszen családja körében mindenki hasonló munkát végzett, a szövéstől a varrásig.

A mára kihalófélben lévő neccelés, és a csipkekészítés sem okoz gondot Márton Petronellának, aki szinte utolsó mohikánként őrzi a hagyományokat Székelykevén: „Ez egy gyönyörű, nagyon szép kézimunka, fehér csipke, Székelykevén a németek, magyarok és a bolgárok, paltyánok necceltek. Én ezt megtanultam, most már nem tudja ezt senki. Nagyon szép, sok időt igényel, és ezt a kézimunkát nem lehet társaságban csinálni, mert jól oda kell figyelni, mert ha egyszer eltéveszted, kijavítani nem lehet, tehát akkor nem lehet kibontani, hanem kezdeni elölről.”

A drukkolást is örökölte, és több mint 1200 papírmintát őriz, amelyek többsége 100 évnél is régebbi. A nyugalmazott tanítónő szobája szinte egy kiállításra emlékeztet: kispárnaminta, falvédő, asztalterítő, és még számos más érdekesség és remekmű található itt: „Én ezt örököltem, megvigyáztam, úgy érzem, hogy ez érték, és mivel van egy lányom, meg van egy fiam, meg vannak unokák, azok majd öröklik, tovább fogják csinálni ezeket. Nagyon sok mintám van, néha azért mostanában is drukkolok, főleg amikor hazajönnek a külföldiek, akkor emlékbe akarják, valamit ledrukkolni, és akkor elviszik.”

Petronella néni munkái jóval többet jelentenek egyszerű hobbinál. Bízik benne, hogy a mára sajnos eltűnőfélben lévő mesterség a családja, vagy más lelkes kézimunkázók révén tovább öröklődik.