Aszályos idők jöhetnek
A szárazsággal foglalkozó tanulmányban 0-tól 1-ig rangsorolták a világ országait a közelgő aszályos időszakok előfordulását illetően. Szerbia ebből 0,75-ös értéket kapott. A Természetvédelmi Világalap felmérései szerint ezentúl gyakoribb és hosszabb ideig tartó szárazságra kell készülnünk.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) korábban azt jelentette, hogy Magyarország fokozott veszélyben van a szárazságot tekintve: az aszálygyakoriság növekedésének kockázata igen jelentős, vagyis a jövőben gyakoribb és hosszabb száraz periódusokra számíthatunk. A Duna-Tisza-közi Homokhátságban például az 1970-es évek óta 2–5 méterrel csökkent a talajvíz szintje, de van, ahol tízméteres csökkenést is mértek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a Homokhátságot már évekkel ezelőtt a félsivatagos övezetbe sorolta.
A szervezet szerint „valódi megoldást az aszályra való felkészülésben az hozhat, ha biztosítjuk vizes élőhelyeink jó állapotát. Az árvizek, belvizek azonnali elvezetésére törekvő gyakorlatot vissza kell szorítani, ehelyett a csapadékosabb időszakokban az árvizekkel érkező többletvizet élő rendszerekben kell visszatartanunk. A vizet akkor kell elraktározni, amikor bőségesen rendelkezésre áll.” Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy több olyan helyet kellene biztosítani, ahol kisebb tavak, vizes élőhelyek, erdők, gyepek szivacsként szívhatnák magukba a többletvizet – ezzel csökkenteni lehetne az aszályok súlyosságát.
„Az aszálykárok csökkentésére azonnali és hatékony intézkedésekre van szükség. Az öntözés vagy a mesterséges víztározók építése ma már nem jelent elégséges megoldást – tavaly több nemzetközi példából is láthatóvá vált, hogy tartós aszály esetén a legkomolyabb víztározók is kiszáradhatnak” – olvasható a WWF közleményében.
A World Resources Institute (WRI) friss felmérése szerint 17 országot fenyeget a közeljövőben fokozott vízhiány – ráadásul ebben a 17 országban él a világ népességének egynegyede. Ezekben az országokban a mezőgazdaság, az ipar és a települések az elérhető felszíni és felszín alatti vizek 80 százalékát felélik egy átlagos évben. Amikor a víz iránti kereslet megugrik, például szárazság idején (amelyekből a klímaváltozás miatt valószínűleg egyre több lesz), akkor beüt a vízválság.
A szárazság hatása az idei csekély terméshozamon és az emelkedő árakon is érzékelhető.
