Ugrás a tartalomra

Mi most a múltunkat építjük

2019.11.08
16:43
2020.02.29
09:50
Forrás
Pannon RTV
A múlttal foglalkozni azt jelenti, hogy a jelenben megtalálni a realitásokat, és a múltból és jelenből jövőt építeni.

Így fogalmazott Hajnal Jenő, az MNT elnöke, a Mi most a múltunkat építjük című konferencia megnyitóján. Kétnapos történelmi témájú szaktanácskozást szerveztek a Zentai Magyar Kamaraszínházban.

A Mi most a múltunkat építjük című tudományos szaktanácskozás egyik alapvető célja az volt, hogy tudatosítsák a vajdasági magyarságban, hogy a Délvidék történelme nem Trianontól számítódik. Éppen ezért a 19. századi történetírásról, és a történetírókról szólt a tanácskozás.

Az egykori délvidéki tudósemberek munkásságának az a jelentősége, hogy a korábbi események ne merüljenek a feledések homályába – emelte ki Hulló István, a Bácsország Honismereti Társaság elnöke: „Kell tudnunk az előzményeket, Bács-Bodrog Vármegye történetét, Torontál Vármegye történetét ahhoz, hogy itt Vajdaságban helyt tudjunk állni továbbra is.”

Debreczeni Bárány Ágoston volt Dél-Magyarország első történetírója a 19. században. Az ő munkásságát tárta fel Németh Ferenc, a Bácsország főszerkesztője, a szaktanácskozás társszervezője: „Azért volt reneszánsz lélek, mert a nagybecskereki Pleitz nyomdának a magyar korrektora is volt, mert népdalokat gyűjtött az 1830-as években, mert első bánsági színikritikusunk is volt, tehát sok mindennel foglalkozott, nyelvészettel is, a Pápai Páriz Szótárhoz készített egy pótlást, és német nyelvből is fordított könyveket.”

Ebben a témában korábban még nem volt szakmai tanácskozás a térségben, ezért is kiemelt jelentőségű az esemény – fogalmazott Gondi Martina, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója: „Természetesen nem tudtunk a teljességre törekedni, de nagyon szeretnénk majd egy kiadványt megjelentetni szintén a 19. századi történetírás kapcsán, és abban reménykedünk, hogy azok a szerzők, azok a kutatók, akik most nem tudtak eljönni előadást tartani, azok esetleg ebbe a kötetbe becsatlakoznának, úgyhogy ezt mindenképpen hosszú távra tervezzük.”

Nagyon fontos, hogy minél több apró részletet közre adjunk azokból az időszakokból, amelyek a történelmi Magyarország meghatározói voltak. Hiszen kiváló tanítók, papok, szakemberek laktak ezen a vidéken – hangzott el az eseményen.

Mák Ferenc, társszervező, az irodalomtudományok doktora: „Úgy emlékezünk vissza az elődökre, ráadásul az 1914 előtti korszakra, vagyis a kiegyezést követő fél évszázadra, amikor a vidékünkön csodálatosan felvirágzott az oktatás, a kultúra, az irodalom, a történelemtudomány, lelkes művelői támadtak a tudományos életnek, tehát olyan teljesítmények kerültek az olvasók kezébe, amelyek ma is példamutatóak a számunkra.”

Köszöntő beszédében Hajnal Jenő emlékeztetett, múltunk nem 1918-ban kezdődött. Az elmúlt időszakban pedig szinte kizárólag ezzel az időszakkal foglalkozott a vajdasági magyar értelmiség – tette hozzá az MNT elnöke: „Jól tudjuk, hogy ezeréves múltunk van, és ennek a múltnak a 19. századi időszaka határozta meg, hogy miként alakult a jövőnk a 20. században, és hogyan, miként formálódhat a 21. századunk.”

A tanácskozást a Magyar Tudományos Akadémia Domus intézményi pályázata támogatásával a Bácsország Vajdasági Honismereti Szemle, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Nemzeti Tanács szervezte.

Hajnal Jenő
Hulló István
Mák Ferenc
Bácsország
Gondi Martina
Németh Ferenc
Zenta

Most

14:52, Frissítve: 14:58

Népszerűek a palicsi programok

Május másodikán is több ezren látogattak Palicsra, habár a borongós időjárás miatt nem volt akkora tömeg mint előző nap, amikor mintegy 40 ezer ember fordult meg a tóparton.
11:52, Frissítve: 12:41

Holnap lesz az iskolai mészárlás évfordulója

Egy éve, hogy a belgrádi Vladislav Ribnikar Általános Iskolában az oktatási intézmény egyik diákja megölte kilenc társát és egy biztonsági őrt. Másnap az akkor 21 éves Uroš B. kilenc embert lelőtt Dubona és Malo Orašje falvakban.

Népszerű

Elhelyezték az utolsó sínpárt Szabadka és Újvidék között

Gőzerővel haladnak a Belgrád-Budapest gyorsvasút Szabadka és Újvidék közötti szakaszának építkezési munkálatai. Ma délután Topolyánál lerakták a két vajdasági város között húzódó sínpár utolsó elemét, így a fővonal összekötöttnek tekinthető.