Bankkártya visszaélések - Hova fordulhatunk?
Képzeljék el a következő helyzetet: egy üzletben vásárolnak és bankkártyával szeretnének fizetni, a rendszer azonban jelzi, hogy nincs elég pénz a számlájukon. Elsőre zavarodottan állnak a helyzet előtt, hiszen tudtukkal több mint elég pénz áll a rendelkezésükre, hogy vásárolni tudjanak. Ám miután ellenőrzik a bankszámlájukat, megrökönyödve szembesülnek azzal, hogy a pénzük rejtélyes módon eltűnt. Az utóbbi időben nem egy személynek kellett Szerbiában szembesülnie azzal, hogy csalók áldozata lett, akik eltulajdonították a bankkártyáik adatait, majd visszaéltek azokkal. A Szerbiai Gazdasági Kamara illetékesei elmagyarázták mi a teendő, ha ilyen bűncselekmény áldozatai leszünk.
Marko Marijoković bankszámlájáról rövid idő alatt 219 ezer dinárt vontak le. Azokban a pillanatokban, amikor a pénz elkezdett távozni, a kártyái és a telefonja is a kezében voltak – számolt be a férfi a szerbiai köztévének.
„ Gyorsan történt minden, 3-4 nap leforgása alatt. Elsőre nem vettem észre, mi történik, azt hittem késnek az átutalások. Más esetében lehet késő lett volna, de a saját esetemben úgy gondolom gyorsan reagáltam, mivel már a második napon észrevettem, hogy nagyobb összegeket vonnak le a számlámról. Azonnal felhívtam a bankot, hogy tiltsák le a bankkártyámat.
- Sikerült visszaszerezni a pénz egy részét. Mi következett ezután? Utánajárt hova tűnt el a többi pénz?
- Ami a további lépéseket illeti, felhívtam a bankot, letiltották a kártyát. Türelmetlen személyiség vagyok, így nem tudtam várni a következő napig, hogy elmenjek a bankba, és reklamáljak. A bankszámlakivonatok alapján láttam, hol lettek elköltve a pénzek. Előtte még viccelődtem is a sógorommal, mivel Dubajban tartózkodtam, amikor ez történt, hogy valaki ellopta a pénzemet, és az adataimat, és most turisztikai túrákat fizet be Dubajban. Kitűnt, hogy valóban ez történt. Sikerült kapcsolatba lépnem azokkal a turisztikai ügynökségekkel, ahol le lettek foglalva ezek az utazások. Kiderült az is, hogy egy ruhákat árusító weboldalon is voltak befizetések. Gyorsan válaszokat kaptam, és az eltűnt összeg felét sikerült is visszaszereznem.”
Marko a következő napokban a többi pénzt is sikeresen visszaszerezte. Azt azonban nem sikerült kinyomoznia, hogyan történhetett meg az, hogy a számlájáról rejtélyes módon tűntek el pénzek. Elmondása szerint azokban a napokban mindössze egy alkalommal vásárolt online a bankkártyájával, belépőjegyeket egy múzeumba. Azt mondja később több ismerőse is felhívta a figyelmét arra, hogy az arab országokban napi szinten ezernél is több olyan eset fordul elő, hogy egy bankkártyával történő vásárlás során a PIN-kód beütését követően csalók eltulajdonítják az adatokat, ezt követően pedig a számlákról vonnak le pénzt. Ahhoz azonban, hogy ilyesmi megtörténjen nem kell egészen az arab országokba utazni. Az utóbbi időben ugyanis több olyan esetre is fény derült Szerbiában, hogy csalók bankkártyák adatait megszerezve, például fogadóirodákban költötték el mások pénzét. A rendőrségnek sikerült is előállítania ilyen csalókat, ám az esetek nem szűntek meg. Sőt, úgy tűnik gyakoribbá váltak.
Snežana Jakovljević, aki a Szerbiai Gazdasági Kamara fizetős kártyákkal való visszaélésekkel foglalkozó osztályának a munkatársa, szintén a szerbiai köztévében mondta el, mi a teendő, ha arra gyanakszunk, ilyen csalás áldozata lettünk. Elmondása szerint az első és a legfontosabb lépés, hogy azonnal tiltsuk le a bankkártyánkat.
„ Az első hely, ahol jelentkeznünk kell, az a bankkártya előállítója, kibocsátója, akár a kapcsolattartó központon vagy az internetes applikáción keresztül. A kártyát blokkolni kell, és ellenőrizni, voltak-e engedélyezetlen átutalások. Annak ellenére, hogy Marko esetében ő kapcsolatba lépett azokkal a személyekkel, akiknél a pénzt elköltötték, a kártyák kibocsátói is azt ajánlják, hogy a károsultak náluk jelentkezzenek először. Ha a pénz ilyen szerencsés módon nincs visszatérítve, elkezdődik egy reklamációs folyamat, amely során minden esetben ők térítik vissza a pénzt.
- Itt a bankokra gondol?
- A legtöbb esetben igen, ezek a bankok. Ezek lehetnek fizetési intézmények is. De a legtöbb esetben a bank a kártya kibocsátója és az intéző is.”
Ha tehát bebizonyosodik, hogy a károsult csalás áldozata lett, a bank visszatéríti az eltulajdonított pénzt a számlára. Snežana Jakovljević elmondása szerint a bankkártyával való visszaélés a szerbiai jogszabályok szerint szigorú büntetéssel járó bűncselekménynek minősül. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a felhasználó figyelmetlenségből is megadhat kártyaadatokat, amik aztán lehetővé teszik az ilyen típusú csalást. A PIN-kód adatait szerinte nagyon bizalmasan kell kezelni. A Szerbiai Gazdasági Kamara dolgozója azt is elmondta, hogy a károsultnak nem kötelessége az esetet a rendőrségen jelenteni, de ez javasolt.
Snežana Jakovljević kiemelten felhívta a figyelmet arra, hogy a fizetőkártyák tömegtermékek, és nagyon fontos, hogy csak biztonságos körülmények között használják őket a felhasználók. A szerb belügyminisztérium is felhívást intézett a lakossághoz, hogy az ilyen bűncselekmények esetén a károsultak forduljanak a rendőrség tulajdon elleni bűncselekmények visszaszorításával foglalkozó osztályához, akik ezt követően nyomozást indítanak el, és felkutatják a csalókat, akik később büntetési eljárásban részesülnek.
