Biogáz és felhasználása Vajdaságban
Egyre nagyobb szerepet kap manapság a biogáz. Egyrészt megújuló energiaforrás, másrészt a biogáz-technológia környezetkímélő hatású: csökkenti a légkörbe kerülő, üvegházhatású metángáz mennyiségét.
A biogáz olyan gázkeverék, amely szerves anyagok baktériumok által oxigénmentes, vagyis anaerob körülmények között történő bomlásával keletkezik. A biogázt hőenergia előállítására, villamos energia és hőenergia kombinált előállítására, vagy villamos energia, fűtési és hűtőenergia kombinált előállítására használják. Szerbiának jelenleg 39 biogáz üzeme van, ezek szinte mind Vajdaságban, de további 500 kiépítésére is van lehetőség. Lidija Carević a Szerbiai Biogáz Egyesület igazgatója a Szerbiai RTV vendégeként számolt be a biogáz és az azt előállító létesítmények jelentőségéről.
Lidija Carević, igazgató, Szerbiai Biogáz Egyesület: „Minden biogázüzem két részből áll, ez elsősorban egy rothasztó, amelyben a szerves anyagok oxigén jelenléte nélkül, vagyis anaerob körülmények között bomlanak le. Ez a folyamat nagyon hasonlít a kérődző állatok gyomrában végbemenő folyamathoz. Ebből keletkezik a biogáz, ami valójában egy gázkeverék, 70 százaléka metán, valamint szén-dioxid és nyomokban tartalmaz más gázokat is. Az így keletkezett biogázt megtisztítják és a CHP-üzembe vezetik, ahol hő- és villamosenergia keletkezik a folyamat során.”
De mi kell egy biogázüzem működtetéséhez? Carević elmondása szerint minden szerves hulladék alapanyagként szolgálhat. Ami nagyon fontos, hogy az eljárás végén nagyon jó minőségű trágya keletkezzen, mint a folyamat egyetlen mellékterméke, és hogy ezt a trágyát az ökológiai termelésben is fel lehessen használni – tette hozzá.
„Mi kerüljük azt, hogy a mezőgazdasági termelésből származó maradványokat hulladéknak nevezzük. Úgy gondoljuk, hogy a mezőgazdaságban semmi sem kezelhető hulladékként. Ezek elsősorban a trágya, valamint a betakarítási maradványok, amelyeket tovább hasznosítanak a biogáztermelésben. Emellett alapanyagként használhatók a vágóhídi, az élelmiszeripari, a háztartási hulladékok, vagyis minden szerves hulladék felhasználható nyersanyagként a biogáz üzemek működéséhez.”
A biogázüzem legnagyobb előnye környezetvédelmi, más megújuló energiaforrásokkal ellentétben a biogáz üzem az egyetlen, amely működéséhez nyersanyagot használ. A nyersanyag említésekor, hulladékra kell gondolni, így megakadályozható az üvegházhatású gázok légkörbe bocsátása – magyarázta Carević. Ha a biogázt biometán szintre tisztítanánk, akkor Szerbia földgázigényének 50 százalékát tudnánk fedezni – emelte ki. Biogázüzemet pedig bárhol ki lehet építeni, ahol van mezőgazdasági termelés, ugyanis akkor könnyen elérhetők a működésükhöz szükséges alapanyagok.
A szerbiai egyesület partnere a Német Biogáz Szövetség, akik élen járnak a biogáztermelésben. Dirk Bonse, részlegvezető, Német Biogáz Szövetség: „A biometán felhasználása sokrétű. Bevezethető a nemzetközi gázhálózatba, de hajtógáz is lehet, például sűrített- és földgáz, személygépjárművekhez, kisteherautókhoz, autóbuszokhoz, de nagy teherautókhoz és vízi járművekhez is, mint az LNG-gázhoz, vagyis a cseppfolyósított földgázhoz.”
Németországban több mint tízezer biogáz üzem működik. A technológiájukat tekintve sokat tanulhat tőlük Szerbia – mondta Lidija Carević.
