Csökken a családi gazdaságok száma Szerbiában

A legnagyobb, 12,4 százalékos visszaesés a belgrádi régióban volt, sokan felhagytak a mezőgazdasági termeléssel, a termőföld egy részét pedig építési célra adták el, elsősorban közművesítés vagy egyéb szükségletekre. Észak-Bácskában ugyan nem csökken a termőterületek nagysága, de itt is sokan felhagynak a földműveléssel és állattenyésztéssel.

Nagy gondot jelent, hogy a családi gazdaságok kiöregednek. A bejegyzett szerbiai családi gazdaságok tulajdonosainak átlagéletkora 61 év. Csak minden 11-ik családi gazdaságot vezeti 40 évesnél fiatalabb családtag. Ezenkívül a bejegyzett gazdaságok 75 százaléka a kis- vagy közepes kategóriába tartozik, amelyek fél hektártól legfeljebb 5 hektáros területen művelik a földet.

Sok a gond a mezőgazdaságban, főleg ami az árakkal történik, panaszolta Rihter Franjo szabadkai termelő és vállalkozó. Emiatt van az, hogy sokan felhagynak a gazdálkodással és eladják termőföldjüket.

„Két évben volt nagy szárazságunk is, emitt meg ez az ukrán háború ahogy bejött, a gabona értéke egy időben fölment, fölmentek az égig az árak. A nyersanyagnak, a műtrágyáknak, az üzemanyagnak az árai is fölszaladtak, és történt egy olyan dolog, hogy az árak visszaestek, de nekünk a befektetés maradt a régi. Egyedül a műtrágya lett olcsóbb. Az emberek annyira le vannak szegényedve, hogy nem tudják kifizetni a műtrágyát, magokat, szóval nincsen forgótőkéjük, egyszerűen mennek tönkre a gazdaságok.”

Az állattenyésztéssel kapcsolatban a gazda azt mondta, az egy nagyon nehéz munka, reggeltől estig dolgozni kell, emiatt a fiatalok nem akarnak vele foglalkozni, inkább elmennek gyárakba dolgozni vagy más munkahelyet választanak. Az állattenyésztés pedig szerinte ráadásul veszteséges.

A mezőgazdaság egy olyan ágazat, amelyre minden országnak stratégiailag szüksége van, emelte ki Zombori Imre közgazdász.

„A világpiaci viharokban mindig fontos, hogy legyen egy stabil élelmiszertermelés, mert mindig fennáll a veszélye, hogy esetleg ezt külföldi forrásokból nem lehet beszerezni. Tehát ez magyarul azt jelenti, hogy néha lehet, hogy olcsóbb behozni valamit, de mégsem célszerű, mert fontos az, hogy minden országban, tehát nem csak nálunk, fennmaradjon a mezőgazdasági termelés.”

Milan Prostran agrárközgazdász a szerb közmédia műsorában elmondta, hogy a tavalyi mezőgazdasági összeírás első adatai nem lepték meg. Várhatók voltak.

„Figyelemmel kísértük az elmúlt tíz évet, és ez nem adott számomra pozitív jelzést arra vonatkozóan, hogy jobbak lesznek az eredményeink, hogy megállítottunk néhány negatív tendenciát. Ahol a legkifejezettebbek voltak a negatív tendenciák, ott folytatódtak, mindenekelőtt az állattenyésztésben.”

Prostran attól tart, hogy Szerbia előbb-utóbb élelmiszerhiánnyal szembesülhet. Amit tennünk kellene, az az, hogy növeljük a hazai termékek fogyasztását, ösztönözzük a hazai termelést, növeljük a húsfogyasztást, mert az állattenyésztés a legkritikusabb és statisztikailag a legnehezebb helyzetben van. Ma már csak 42 kilogramm húst fogyasztunk a kilencvenes években elfogyasztott 65 kilogrammhoz képest. Ezért a fogyasztásnak is húznia kell ezt a fejlődést, tette hozzá az agrárközgazdász.

A szerb kormány egyébként tavaly ősszel elfogadta a mezőgazdasági és vidékfejlesztési ösztönzésekre vonatkozó törvényjavaslat módosításait. A többi között növelték a területalapú támogatásra vonatkozó maximális földterület nagyságát, a tejprémiumot, a növénytermesztési területre jutó alapjuttatások minimális összegét és a földművesnyugdíjakat is.