Egy hónapot csúszott a repce vetése a csapadékhiány miatt
Különleges évet tudhatnak maguk mögött a káposztarepce-termelők. Először az alacsony felvásárlási árak miatt fájt a fejük, amit a gyenge terméshozam követett. Sőt a most elvetett és kikelt repce sem kecsegtet sok jóval. Többszörösen növekedett a rágcsálók száma is. Mostanra olyannyira elszaporodtak, hogy már nincs olyan szántóföld, amit ne laktak volna be. Kőrösi László mezőgazdasági szakmérnök úgy véli, hogy az egerek elszaporodását az időjárás és a biológiai törvényszerűségek befolyásolták.
„A károk nagyok. Vannak olyan parcellák, amiket bejártam, hogy egyik oldalát ilyen ligetesen teljesen megették a káposztarepcének és újra kellene húzni, de a repce vetésére már késő van.”
Ebben az évben a repce kártevői között elsőként a rágcsálókat, leginkább a mezei pockokat kell megemlíteni. Ellenük agrotechnikai, mechanikai, biológiai és kémiai módszerekkel lehet védekezni. Viszont a gazdák már így is túl sokat költöttek. Az őszi befektetés magas volt, főleg a repce esetében, amikor legalább 13 ezer dinár értékben kellett alaptrágyát szórni holdanként. Egy–egy minőségi fényzárolt mag 30 ezer dinár körül mozog. Míg a felvásárlási ár a betakarításnál 40 dinár körül volt, ez mostanra még alacsonyabb lett.
Vajda Bernárd, oromi felvásárló: „A legutóbbi információim szerint a repce ára 315-320 euró dinár ellenértéke per tonna. Ez csökkenést jelent az aratási árhoz képest. Ahogy már sokszor elmondtuk a külföldi piac árai diktálnak itt Szerbiába is.”
Az őszi vetésű szántóföldi növények közül leginkább az őszi káposztarepce az, amely a legigényesebb, és amelynek a legtöbb kártevője van. Az évszak egyik legnagyobb gondot okozó kártevői a földibolhák, de tipikus őszi kártevő a repcedarázs álhernyója vagy a kis káposztalégy is. Továbbá érdemes megemlíteni a vadon élő állatokat is, amelyek az ősz és a tél során lelegelik a növényt.
