Egyre kevesebben foglalkoznak állattenyésztéssel

A jelenlegi helyzet az áron aluli felvásárlási összegek, a gyér kereslet és a gabonaárak miatt alakult ki - vallják az érintettek.

Folyamatosan csökken a jószágállomány a régióban. Az állattenyésztők, mint mondják, számos problémával küzdenek: a tej alacsony felvásárlási ára, évekre visszanyúló nem kifizetett támogatások. A tavalyi aszály és terméskiesés, valamint a drága gabona és a kész takarmány drágulása szerintük tovább rontott a helyzeten.

Balázs Tibor, termelő, Ilonafalu: „Aki megörökölte a földeket vagy van rá lehetőség, hogy árendából tartson 100 holdjával, meg a gépek megvannak, nem mondom, hogy nem fogja folytatni. Én is amint egy picit is odaérek, hogy utolérjem magam, váltani fogok a fejőstehénről. Most ez lehet egy év, vagy kettő-e, de hamarosan elérkezik az ideje.”

A Köztársasági Statisztikai Intézet által közzétett adatok arra mutatnak rá, hogy 20 évvel ezelőtt a sertések száma az országban 4 millióra volt tehető, míg napjainkra 2 millióra csökkent. Csak a juhtenyésztés mutat egy kis növekedést, az is a támogatásoknak köszönhetően. Hasonló lesújtó adatok mutatkoznak a szarvasmarha esetében is, két évtizeddel ezelőtt több mint 1 millió marhát tenyésztettek, míg mostanra ez a szám már a 900 ezret sem éri el.

Bata Erzsébet, a magyarkanizsai Gazdakör elnöke: „Nem lehet tudni, hogy milyen irányt fog venni ezek után a szarvasmarhatartás, eddig visszamenőleg már második évtizede csökken. Az utóbbi évtizedben 60 pár ezer gazdaság tűnt el, akik csak szarvasmarha tenyésztéssel foglalkoztak.”

Ennek ellenére is Szerbia fontos mezőgazdasági termelőnek számít, hiszen több mint 400 ezer család bevételi forrása származik mezőgazdasági tevékenységekből országos viszonylatban