Görögországban vizitel az Európai Bizottság elnöke

Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Görögországban folytat megbeszéléseket, az ország gazdasági krízishelyzetének megoldásáról. Jose Manuel Barroso elmondta, az EU azt szeretné, hogy a hellén állam maradjon az eurózónában. Elemzők azonban a háttérben zajló, nagy horderejű eszmecserékről beszélnek. A színfalak mögött valószínűleg szigorúan megróják a görög vezetést, amiért hagyta, hogy az ország költségvetési hiánya ekkorára duzzadjon. Mostani látogatása során Barroso azt is igyekszik majd felmérni, vajon a görögök mindent megtettek-e annak érdekében, hogy újabb óvadékot tegyen le értük az Unió. Erre nagy valószínűséggel augusztusban sor kerül – állítják az IMF és az EU forrásai.



Szeptember végén minden bizonnyal döntés születik arról is, hogy részesüljön-e a jobb időket megélt ország további pénzügyi támogatásban. A hónapokon keresztül tartó politikai bizonytalanság, és a két parlamenti választás miatt Görögország spártai harcosokat megszégyenítő kitartással küzd a gazdasági válság megoldásán. Az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió triója közösen felügyeli, hogy a görög kormány hogy halad az általa igért intézkedések foganatosításában. A hét elején Antonis Samaras görög kormányfő baljósan nyilatkozott a jövőről. Véleménye szerint az ország még legalább 2014-ig nem lábal ki a jelenlegi krízisből. Elmondta, a továbbiakban is kéri majd az Unió segítségét és anyagi támogatását. Jose Manuel Barroso három éve nem járt Athénban. Ezúttal azonban azt tervezi, hogy a kormányfővel folytatott tárgyalások után közvetlenül az ország lakosságával kíván beszélni, mert kíváncsi az utca emberének véleményére is.   Görögország nem kap újabb mentőcsomagot 2012.07.23. 19:57 Szeptemberre végleg csődbe mehetnek a görögök. Angela Merkel német kancellár ugyanis nem támogat egy harmadik görög mentőcsomagot. Mivel a Nemzetközi Valutaalap is kész leállítani a Görögországnak szánt kifizetéseket, ezért az euróövezeti tagországok részvétele nélkül a hellén állam szeptemberre végleg csődbe mehet. A görög kormány az Európai Bizottságnál, az Európai Központi Banknál és az IMF-nél azért lobbizik, hogy a takarékossági- és reformtervek megvalósításához több időt kapjon. A cél az, hogy a 11 és fél milliárd euró értékű megszorításokat 2013–2014 helyett 2015–2016-ig legyen idejük megvalósítani. Ez viszont azt jelenti, hogy a 130 milliárd eurós második görög segélycsomag nem lesz elegendő a számukra. A Spiegel német magazin információja szerint még 50 milliárd euróra lenne szükségük a görögöknek ahhoz, hogy az adósságukat finanszírozni tudják.



A Süddeutsche Zeitung nevű német lap szerint kétszámjegyű hiány mutatkozik a görög szanálási programban, mindez milliárdokban kifejezve. Ennek az az oka, hogy az összes reformterv az asztalfiókban maradt a választások, majd a kormányátalakítás idejére, és az időveszteséget már nem lehet behozni. A portfolio.hu görög lapértesülésekre hivatkozva azt írta, hogy a 11 és fél miliárd eurós megszorításokból csak 8 milliárd euró fedezete van meg, a privatizációs célokkal kapcsolatban pedig nagy elmaradás mutatkozik. A Spiegel hétfőn megjelent számában azt írja, hogy elfogyott a Nemzetközi Valutaalap türelme is: az IMF magasrangú képviselői Brüsszelben közölték, újabb pénzeket nem hajlandóak Görögország megsegítésére rendelkezésre bocsátani. Az európai adósságválságot a spanyol bankok nehéz helyzete és egyes spanyol tartományok csődje is élezi. A hírre gyengült a magyar forint, esni kezett a budapesti és más európai értéktőzsdék is.