Gyenge hozamra számítanak a vajdasági méhészek
A temerini Birinyi Szabolcs 10 éve foglalkozik méhészettel. Legfőképpen repce, akác, hárs és vegyes virágmézet termel. Az idei évben valamivel kevesebb pörgetést sikerült megvalósítania, de ettől függetlenül elégedett a méz minőségével. Korábban sikeresen pályázott a Prosperitati Alapítványnál is, ami nagy segítséget nyújtott a kaptárok bővítéséhez. „Tavasszal nagyon jól megindultak a családok. A repce méz az nagyon jól sikerült és jó lett a hozam és a minőség is. Az akác virágzása ideje alatt egy kicsit esős volt az idő, kicsit gyengébb lett a hozam és az az igazság, hogy nekem egy kicsit legyengültek a családjaim, lehet erre is kihatással volt az esős idő, de akinek erős családja volt, az valamennyi akác mézet tudott pergetni.”
A veszteség leginkább a hárs-, az akác- és a napraforgóméz kitermelésénél volt érezhető. A méhészeknek egész évben nagy odafigyeléssel kell végigkövetniük a méhek állapotát, mert helyenként megjelenhetnek a betegségek is.
Elek István, méhész, Temerin. „A méhéknek a legnagyobb betegsége a varroa atka. A varroa atka ellen a méhészek védekeznek ilyenkor ősszel van az ideje a napraforgó pörgetés után, hogy azt a varroa atka elleni csíkokat berakjuk a kaptárba, vagy valaki kifüstöléssel védekezik. Most van az ideje a kaptárakat átnézni, betelelni, szűkíteni, a lépeket rendezni.”
A szakemberek szerint fontos lenne népszerűsíteni a mézfogyasztást hazánkban, míg a méhészeknek érdemes minél több mézet üvegenként értékesíteni, mert így sokkal nagyobb a haszonkulcs, mintha nagy mennyiségben adnák át a felvásárlóknak.