Jószágok portyáznak a Banatsko Karađorđevó-i és az ittabéi gazdák földjein (videó)

Három évtizede tart már a Banatsko Karađorđevó-i és az ittabéi gazdák gondja egy Óbega menti tanya tulajdonosával. Radivoj Trifunović nomád legeltetéssel tartja fenn jószágállományát. A tehenek, bikák és a sertések télen-nyáron a környező földeken kószálnak.           Már több mint nyolcvan gazda írta alá azt a petíciót, amelyben a szabadon kószáló jószág eltávolítását követelik. Nemcsak a földeken okozott kár miatt elégedetlenkednek, hanem fertőzéstől is félnek. Čedomir Vujinov, állattenyésztő, Magyarittabé: „A jószág nincs bejegyeztetve, sem beoltva. Mindenfelé pusztul az állat. A herénkben és a földjeinken hullik el a jószág. A vizet is onnan isszák, ahol elpusztult állatok vannak. Ez borzasztó. Nem tudjuk mitévők legyünk.” A gazdák többször fordultak a felügyelőségekhez, de annak nem volt eredménye. A Banatsko Karađorđevó-i és az ittabéi gazdák kedden az Óbega hídjánál próbálták újból felhívni a közvélemény figyelmét a problémára. Stanko Babić, állattenyésztő, Banatsko Karađorđevo. „Ha én csak egy üszőt nem jegyeztetek be, mindjárt a nyakamon a felügyelőség, kapom a büntetést. Neki van huszonvalahány marhája. Abból semmi sincs bejegyeztetve. Azt sem tudni, hogy tehén, bika vagy üsző-e. Féltjük a saját állatállományunkat a fertőzéstől, mivel a környéken termelt takarmánnyal etetjük a mi jószágunkat.”



Hatszáz hektárnyi terület van veszélyeztetve és mintegy száz termelőt ér évről évre kisebb-nagyobb kár. Ormos Endre, mezőgazdasági termelő, Magyarittabé: „A búzavetést letapossák, lelegelik, ezért már mindjárt startban nagy károkat okoznak. Az elvetett kukoricásban a disznók kiszedik a magot, és így ki se kel. Nem tudjuk megoldani a problémát.” A gazdák feltételezése szerint a nomád legeltetéssel tartott jószág egy része emberi fogyasztásra kerül. Dragan Miuljski, termelő, Banatsko Karađorđevo: „Az emberek kártérítést követelnek tőle, ő azt elutasítja. Ez így megy. De a legrosszabb az, hogy ezt a jószágot ő eladja és a húsa helyi vágóhidakra kerül. Semmilyen pecsét és ellenőrzés nélkül. A felügyelőség meg alszik. Nem bír vele senki.” A jószágok tulajdonosa állítólag visszaszármaztatási eljárás által jutott a földhöz és költözött oda Belgrádból. Nem sikerült vele találkoznunk. Azt láttuk, hogy a tanya körüli földterület nincs megművelve, a jószágok így a bevetett parcellákon portyáznak. A folyamatosan szabadon kószáló állatok elvadultak. Megközelítésük pedig nem ajánlatos.