A „jugoszláv államok” között Szerbiában a legkisebb az átlagfizetés

A volt jugoszláv tagköztársaságok közül tavaly Szlovéniában volt a legmagasabb az átlagfizetés, 1004 eurót tett ki, Szerbiában pedig a legalacsonyabb: 361 euró - írja a Vajdaság Ma hírportál. Montenegróban 482, Horvátországban 747, Boszniában 422, Macedóniában 365 eurót kerestek átlagosan a polgárok. Ami viszont az átlagfizetés növekedését illeti a 2015-ös évben, az Szerbiában volt a legnagyobb. Milan Ćulibrk közgazdász szerint az igazán nagy gondot az alacsony életszínvonal jelenti, és nem elég a legnagyobb fizetésemelkedéssel dicsekedni, hiszen azt nem nehéz megvalósítani, ha itt a legkisebb az alapfizetés. A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy az átlagfizetés növekedéséhez a gazdaságban kifizetett bérek növelése kellene, hogy hozzájáruljon, és a magánszektorban magasabb bérezésre lenne szükség, mint a közszférában, de Szerbia esetében nem ez a helyzet. “Szerbia azon ritka európai államok közé sorolható, amelyekben a közszférában magasabbak a fizetések, mint a magánszférában. Ilyen sehol máshol sincsen, hiszen a vállalkozó akkora bért ad munkásainak, amekkorát akar. Szerbiában viszont a magáncégekben alacsonyak a fizetések, legalábbis így van feltüntetve, hiszen az alkalmazottak minimálbért kapnak, és a többit bejelentetlenül kapják kézhez", magyarázta Ćulibrk. “A fiskális tanács a közszféra fizetéseinek befagyasztásával tulajdonképpen szinten szeretné tartani Szerbia közadósságát, hiszen ha a közszféra fizetéseire szánt összeg továbbra is a GDP jelentős hányadát képezi, a közadósság tovább növekszik. Ha semmi nem változik e tekintetben, számításaim szerint már ez év végén elérjük a GDP 80 százalékát, ami nemzetközi mércék szerint az adott ország eladósodásának felső határa", állapította meg a közgazdász. Abban az esetben pedig, ha a közszféra reformját valóban végrehajtják, és 30.000 ember marad munka nélkül, az átlagfizetés még kisebb lesz, mint a tavalyi évben - véli Ćulibrk. (Vajdaság Ma)