Mennyire érezzük majd az áram drágulását?
Új árak, régi dilemmák - hogyan hat ki az otthoni költségvetésre az áram drágulása Szerbiában? Ez azt jelenti, hogy át kell tervezni a téli kiadásokat a háztartásokban? A csaknem 4 százalékos emelkedés havonta átlagosan mintegy 150 dináros plusz költséget jelentene a családoknak.
Az áram drágulásának témája mindig aktuális. Még nyáron adott egy olyan ajánlást a Nemzetközi Valutaalap, hogy legalább az infláció mértékével növekedjen az ár - nyilatkozta a Pannon RTV-nek Zombori Imre közgazdász. Olyan szakvélemény is van, miszerint fokozottabb tőkebefektetésre van szüksége az egész iparágnak - részletezte. „Természetesen minden többletkiadás a lakosságnak fáj, és ilyen lesz bizonyára a reakció is, de az, ami előttünk áll a következő években, az energetikai szektor reformja. Előrelátható az, hogy ilyen vagy olyan ütemben bizonyos árkorrekciók a jövőben is lesznek.”
A drágulást a szerb Energetikai Ügynökség hagyta jóvá. Két éve volt az utolsó emelés, akkor két százalékos. Még ez az emelés mellett is jócskán megnövekedtek a Szerbiai Villanygazdaság kiadásai - magyarázta Dejan Popović, az Ügynökség Tanácsának elnöke. Leszögezte, emiatt indokolt a drágulás. „Ez csak egy 3,9 százalékos emelés. Van-e jobb érv, mi egyszerűen nem ellenezhettük, nem engednénk, ha nem lenne indokolt, csak az infláció volt ennyi.” A szakértő hozzátette, elkerülhetetlen az emelés a Villanygazdaság további megfelelő működéséhez, bővüléséhez.
Minimális korrekcióról van szó - emelte ki a drágulás kapcsán Aleksandar Antić szerb energetikai miniszter. „Abszolút minden indok az emelés mellett szól. Ez még így is messze van az energetikai vállalatok követelményeitől és az indokolt kiadásoktól. Ez az ár továbbra is a legolcsóbb a térségben, valamint az Európai Unióban.”
Az árammal együtt általában minden árucikk drágul, de ez most nem lesz így - vélik egyes szakértők. Miroslav Lutovac, energetikai tanácsadó, Szerbiai Gazdasági Kamara. „Nem szabad és nem is lehet hatással a gazdaságra, mert már minden vállalkozás szerződést kötött a villamosenergia ellátókkal, mert a mi energetikai piacunk már sok éve nyitva áll, más szóval az egész ipar, minden szolgáltatás, a kisvállalkozók, mindannyiuknak a szükségleteik már ki vannak számolva a hosszútávú szerződések alapján.”
A környező országokkal összevetve: Észak-Macedóniában 7, Bosznia-Hercegovinában 18, Montenegróban 46, Horvátországban pedig csaknem 80 százalékkal magasabb az ár.
