A mezőgazdaság szempontjából is fontosak az őshonos fás szárú növények
Vajdaság Európa egyik legkevésbé fásított vidéke, az elmúlt években több ezer fát vágtak ki. A probléma leginkább Bácskában érzékelhető, itt lenne a legfontosabb az őshonos fás szárú növények ültetése – emelte ki Sihelnik József, a topolyai Arcus Környezetvédő Egyesület munkatársa előadásában. „Ha már mindent sikerült felszántanunk és lényegében eltüntetni, akkor most, hogy a mezőgazdasági termelés biztonságossá tudjuk tenni, szükség lenne a fás szárú növényekre. És ha most újra kezdünk mindent, már pedig újra kell, akkor őshonos fajokat ültessünk."
A fásítás nem csak a klímaváltozás miatt fontos. Kiváló megoldást jelenthet például a környékünkre jellemző mezőgazdasági problémákra is, mint amilyen rágcsálók megjelenése a szántóföldeken, ami tavaly nagy gondot és terménykiesést okozott a gazdáknak.
„Akkor például a ragadozó madarak letelepedése lehetségessé válik azon a fákon, amelyeket elültettünk. Itt lehet olyan verzió, hogy gallyfészkeket használnak amit a szarka, varjú kiépít, vagy ugye mesterséges fészekodúkat, költőládákat tudunk kihelyezni.”
Az eseményt a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége szervezte.
Skutera Éva, falugazdász, Magyarkanizsa: „A termelőket érintik leginkább az éghajlati viszontagságok. Tehát ők érzik meg leginkább, teher is van a mezőgazdasági termelőkön ezzel kapcsolatban. Itt különösen fontos a fás szárú növények jelenléte, illetve a számának a növelése, ami befolyásolja itt helyben is a mikroklímát.”
Az őshonos fás szárú növények közé tartoznak többek között a juharfa, a tölgyfa, valamint a különféle rózsafajták és cserjék.