Mind többen vetnek repcét
A télállósága, a jó hozama és ára, valamint a termesztésébe való alacsony beruházás miatt várhatóan jelentősen megnövekszik a vetésterülete, akár 50-60 ezer hektáron is földbe kerülhet a mag, amennyiben az időjárási körülmények nem hátráltatják a munkát és a kelést.
Most van az olajrepce vetésének optimális ideje. A gazdálkodók a stabil hozam és az elfogadható ár miatt iktatják egyre nagyobb területen ezt az ipari növényt a vetés-szerkezetbe. Aranyos Lajos első alkalommal próbálkozik a termesztésével. Aranyos Lajos, gazdálkodó, Mohol: „A repcét már kora nyáron betakarítják, mire jön a forróság, ha van lehetőség öntözésre, még másodvetést is lehet tenni. Mi kombinált termelést folytatunk, belterjes állattenyésztéssel egybekötve, és mi a repcét, mint takarmányt, a repceszárat is ki tudjuk használni.”
A moholi Almádi Gábor az idén mintegy 80 holdon tervez olajrepcét vetni. „Jó ára van neki és majd föl fogja váltani a kukorica, napraforgó, búza, és azért vetjük, mert kifizetődő, meg azért, mert kell az olaj.”
Az olajrepce vetéséhez szükséges a jó, aprómorzsás magágy, amit csak kellő mennyiségű eső után lehet elkészíteni. A napokban hullott csapadék csak a felső réteget nedvesítette be, a talaj mélyebb rétege puskaporszáraz, így kockázatos a vetés – mondta Csuvik János adai növényvédelmi szakmérnök. „Szeptember elejéig 200-300 milliméter per négyzetméter hiánnyal küszködünk, ezek a 2-3 milliméter esők, amik most jöttek, csak a vetési mélységet tudja átáztatni, sajnos alatta por van, ami nagy rizikót jelent a továbbiakban, ha nem lesz nagyobb csapadékunk, a kelés után fönnáll a veszélye annak, hogy szenvedni fog a kis növény.”
Az idén 40-42 dinárért lehetett eladni a repcemagot. A felvásárlók a szerbiai termés java részét még mindig az Európai Unióba szállítják.
