Parlament előtt a földtörvény módosítása (videók)

A belgrádi köztársasági parlament e heti ülésszakán nagyszámú napirendi pont került a képviselők elé. A mezőgazdasági földterületekről szóló törvény és a hozzá kapcsolódó módosító indítványok megtárgyalása került a középpontba a keddi ülésnapon. A mezőgazdasági tárca vezetője szerint szükséges a jelenleg hatályban levő törvény pozitív irányba történő módosítása. A képviselők a hiányosságokra hívták fel a figyelmet, amelyeket módosító indítványokkal orvosolnának. A keddi nap minden bizonnyal legnagyobb horderejű témájának a mezőgazdasági törvény sokat vitatott módosítása bizonyult. A tárcavezető beterjesztőként elmondta, a korrupció, a törvénytelen használat és a nem megfelelő megművelés mellett, az ország stabilizációs és társulási megállapodása az Európai Unióval is szükségessé teszi a vonatkozó törvény felülvizsgálatát. Snežana Bogosavljević-Bošković, mezőgazdasági miniszter: „Szükséges volt az állami tulajdonban levő földterületek felmért állapotának, gondjainak és lehetőségeink figyelembe vétele mellett javasolni egy olyan törvényt, amely méltányolja mezőgazdaságunk és mezőgazdászaink egyedi jellemzőit és szükségleteit. Valamint társadalmunk és állampolgáraink érthető elvárásait is. Ez érthető, mivel ez a földterület közjónak számít.” A Vajdasági Szociáldemokrata Liga szerint a vásárolt állami földterületek kifizetésének ötéves határideje túl rövid lenne ahhoz, hogy a családi gazdaságok igénybe vehessék a lehetőséget. Nenad Čanak, köztársasági parlamenti képviselő, VSZL: „Ha ilyen formában kerül elfogadásra a törvény, olyan helyzetbe kerülünk, hogy több tízezer család veszíti el a lehetőséget, hogy a földeken maradjon. Ha ezek az emberek nem maradnak a földeken és elindulnak a városokba, nemcsak további szociális gondot idézünk elő, hanem aláássuk a falvak fennmaradását is, és mindez átalakul a nagy gazdaságok agglomerációjának mezőgazdasági termelésébe.”



Fremond Árpád, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője az augusztusban tartott közvitán megfogalmazott aggályok alapján állította össze a párt által beadott módosító indítványait. Ezek egy részét elfogadhatónak találta a minisztérium. Fremond Árpád, köztársasági parlamenti képviselő, VMSZ: „A Vajdasági Magyar Szövetség képviselői csoportja számára a legfontosabb, hogy elsődlegesen azokat a földterületeket adják ki, amelyek nem voltak bérbe adva az elmúlt időszakban, amelyekre nem volt érdeklődés. A bérbeadáskor figyelembe kell venni a külföldi befektetőket is. Ezzel a törvénnyel nem zárták ki őket az eljárásból, de a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői csoportja szerint az állami földterületek bérbeadásakor Szerbiának a hazai termelőket kell előnyben részesíteni.” A VMSZ képviselője szerint a visszaszármaztatás alatt álló állami földterületeket ki kell venni a törvényből, valamint pontosan meg kell határozni, hogy kik jogosultak a termőföldek bérlésére, illetve megvásárlására. Javaslata szerint bérbe venni csak azok a termelők tudnának, akik legalább három éve végeznek mezőgazdasági termelést egy adott önkormányzat területén, míg vásárlás esetén, legyen az hazai vagy külföldi befektető, ez az idő öt évre módosulna. Az indítványokról és a javasolt törvénymódosításokról néhány napon belül, vagy jövő hét elején tartanak szavazást. Előzmény: Nem hozott eredményt a mezőgazdasági termelők csaknem három hetes figyelemfelkeltő megmozdulása. A földtörvényt módosító javaslat a köztársasági parlament elé került és a tárcavezető minisztert sem menesztette a kormányfő. A szerbiai köztársasági parlament elé került a mezőgazdasági földterületekre vonatkozó törvénymódosító javaslat. Amióta Snežana Bogosavljević Bošković tárcavezető nyilvánosságra hozta a kormány szándékát, a szerbiai, különösen a vajdasági gazdák bírálják hevesen.



A termelők értelmezése szerint, egy-egy önkormányzat területén ugyanaz a külföldi vállalkozó vagy jogi személy 30 évre bérbe vehetné az állami földterületek 30 százalékát. A 2017 utáni földeladásnál a bérlők előnyt élveznének a vásárlásnál, és a jogszabály az üzleti terv kidolgozása mellett nem pontosítja a föld eladásának kritériumait sem, nem irányoz elő nyilvános felhívást, pályázatot és árverést sem. Véleményük szerint, amennyiben a köztársasági képviselők ilyen formában elfogadnák a javaslatot, a mezőgazdaságból élők, különösen a kis méretű földterületekkel rendelkező családi gazdaságok helyzete kilátástalanná válhat. Sokan arra a következtetésre jutottak, hogy a törvénymódosítás végzetes csapást mérhet az ingatag lábakon álló mezőgazdaságra, ellehetetleníti a falusi életet, és külföldiek kezére játssza az állami földterületeket. A gazdák az önkormányzatokhoz fordultak panaszaikkal, felvonultak Szabadkán és Zentán is, majd november 24-én traktoraikkal Belgrádba indultak. Azt tervezték, hogy a köztársasági parlament épületét helyezik blokád alá, azonban ezt a szándékukat minden esetben megakadályozta a rendőrség. Az ügyben még a köztársasági jogvédő is megszólalt, mivel véleménye szerint ennyi mezőgép olyan mértékben akadályozná a főváros életét, ami már a belgrádiak szabad mozgásjogát is korlátozná. A több mint két héten át tartó útlezárások, gyülekezések nem hoztak eredmény. A helyenként 200 traktorral felvonuló gazdák követelései, miszerint vonják vissza a földtörvény módosítását parlamenti eljárásból és menesszék a tárcavezetőt, nem találtak meghallgatásra. Csentánál december 10-én, jelképesen eltemették a szerbiai mezőgazdaságot. Snežana Bogosavljević Bošković mezőgazdasági miniszter a gazdák tüntetése kapcsán visszautasította a mezőgazdasági egyesületek bírálatait, és úgy fogalmazott, a mostani gazdatiltakozás mögött politikai érdekek állnak.