Problémát okoz a haszonállattartás a városban
Szabadka több pontján is ilyen gondokkal küszködnek a helyiek, még akkor is, ha nem a város peremén laknak. A belvárosban szigorúan tilos a haszonállattartás, amit felügyelnek az illetékesek, és be is tartanak az emberek, a külvárosban viszont már más a helyzet.
Egymás mellett sorakozó családi házak, kisebb nagyobb telekkel, kis utcákkal, foltokban legelőkkel. A szabadkai központ szűk körzetén kívül a látvány inkább vidéki, mintsem városi jellegű.
Az emberek nagy része még mindig mezőgazdasággal foglalkozik, ha nem is bejegyzett gazdaságokban, de sokan tartanak otthon például szárnyasokat, nem eladásra, csak saját maguk számára. Oszlánszki Jánost szomszédja már jószágtartás miatt feljelentette.
Oszlánszki János, Szabadka:
„- Kijött a Kommunális Felügyelőség, de nem volt gond, mert én úgy tartom az állatokat, hogy
minden rendben legyen.
- Miért zavarta ez a szomszédot?
- Zavarja az, hogy nekem van, és ennyi.”
A forrósággal együtt most a kellemetlen szagok is megérkeztek, és akár elviselhetetlenné is fajulhat a helyzet. Szalma Péter szerint nincs nagyobb gond, a szomszédok megegyeznek és türelmesek egymással, ha állattartásról van szó.
Szalma Péter, Szabadka: „Fontos a két szomszédnak az egymáshoz való hozzáállása, hiszen az egyik azzal foglalkozik, a másik mással, de biztos, hogy kijönnek egymással.”
Szabadka és a közigazgatásilag hozzá tartozó települések 3 zónára vannak osztva, attól függően, hogy milyen állatot lehet tartani. Az előírásoknak azonban nem tudnak érvényt szerezni, a rendelet végrehajtása el van halasztva. A lakosság nagy része, főleg a kültelepüléseken, állattenyésztéssel foglalkozik bejegyzett gazdaságokban, és ezeket nem lehet kihelyezni a lakott területekről.
Osztrogonác Simon, mezőgazdasági megbízott, Városi Tanács, Szabadka: „Ez az egyik fő oka annak, hogy magát a rendelkezést nem lehet végrehajtani, tehát vagy módosítani kell a rendelkezést, vagy más módon megoldani a településeknek a státusát és problémáját.”
Szabadkának lelkületéhez hozzátartozik az állattenyésztés, földművelés, gyümölcstermesztés, szántók, tanyák ölelik körbe. Egykori mezővárosként hagyománynak számít például a disznótorozás is, habár ma már inkább kiveszőben van, hiszen aki gazdálkodni szeretne, az kiköltözik a városból, úgyhogy ezzel talán mások gondja is megoldódik.