A szerbiai gazdák aggódnak - egy súlycsoportba kerülnek az EU-s termelőkkel (videó)
2014.01.07
16:29
A húsipart érinti majd leginkább az a piacnyitás, amelyet az Európai Unióhoz való csatlakozás hoz magával – vélik a Szerbiai Gazdasági Kamaránál. A termelők és állattenyésztők attól tartanak, hogy háttérbe szorul a hazai áru. Szerintük a támogatások növelése jelenthet kiutat.
A szerbiai állattenyésztők és a hentesek legnagyobb félelme, hogy az Európai Unióból behozott hússal nem tudják majd felvenni a versenyt. A nyugati termékeket jóval alacsonyabb áron értékesítik majd, köszönve a magasabb támogatásoknak. Ezzel a hazai termelők nem tudják felvenni a versenyt. Akadnak azonban olyanok is, akik szerint nem lesznek komolyabb gondok, csak a jogszabályokat kell tiszteletben tartani. Sava Duvnjak, az Ízek és Hagyományok Egyesületének elnöke: „Aki tiszteletben tartja az újításokat, többé-kevésbé ugyanazokkal a feltételekkel megkapja a munkaengedélyt nálunk is és az Európai Unióban is. Ez főként a mezőgazdaságra vonatkozik, és azokra, akiknek konkrét ötletük van arra, mit szeretnének a gazdaságukban termelni és hogyan szeretnének elhelyezkedni a piacon.”
httpv://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=rHOKd728pWk
A Szerbiai Gazdasági Kamara szerint az országnak bőven volt ideje arra, hogy felkészüljön a piacliberalizációra. Ezzel szemben a Szabadkai Paraszt Egyesület azt mondta, hogy ehhez több időre és támogatásra lenne szükség. Kiss Árpád, a Szabadkai Paraszt Egyesület elnöke: „Nagyon komoly pénzeket is kellene befektetni, képzéseket tartani, tehát sok mechanizmust kellene megmozdítania ennek az országnak.”
A szerb mezőgazdasági miniszter szerint 2014 legfőbb feladata, hogy a gazdák felkészüljenek a versenyre az uniós kollegáikkal. Idén Szerbia 45,4 milliárd dinárt fordít az ország költségvetéséből a mezőgazdaságra. Ez 400 millió eurót sem jelent. Magyarország az unió Közös Agrárpolitikájának forrásaiból 2014-2020. között 12,3 milliárd euróval rendelkezhet. Ez évente körülbelül 1,75 milliárd eurót jelent. Magyarország csak az uniós forrásoknak köszönhetően 4-szer annyit fordíthat a mezőgazdaságra, mint Szerbia.
A szerbiai állattenyésztők és a hentesek legnagyobb félelme, hogy az Európai Unióból behozott hússal nem tudják majd felvenni a versenyt. A nyugati termékeket jóval alacsonyabb áron értékesítik majd, köszönve a magasabb támogatásoknak. Ezzel a hazai termelők nem tudják felvenni a versenyt. Akadnak azonban olyanok is, akik szerint nem lesznek komolyabb gondok, csak a jogszabályokat kell tiszteletben tartani. Sava Duvnjak, az Ízek és Hagyományok Egyesületének elnöke: „Aki tiszteletben tartja az újításokat, többé-kevésbé ugyanazokkal a feltételekkel megkapja a munkaengedélyt nálunk is és az Európai Unióban is. Ez főként a mezőgazdaságra vonatkozik, és azokra, akiknek konkrét ötletük van arra, mit szeretnének a gazdaságukban termelni és hogyan szeretnének elhelyezkedni a piacon.”
httpv://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=rHOKd728pWk
A Szerbiai Gazdasági Kamara szerint az országnak bőven volt ideje arra, hogy felkészüljön a piacliberalizációra. Ezzel szemben a Szabadkai Paraszt Egyesület azt mondta, hogy ehhez több időre és támogatásra lenne szükség. Kiss Árpád, a Szabadkai Paraszt Egyesület elnöke: „Nagyon komoly pénzeket is kellene befektetni, képzéseket tartani, tehát sok mechanizmust kellene megmozdítania ennek az országnak.”
A szerb mezőgazdasági miniszter szerint 2014 legfőbb feladata, hogy a gazdák felkészüljenek a versenyre az uniós kollegáikkal. Idén Szerbia 45,4 milliárd dinárt fordít az ország költségvetéséből a mezőgazdaságra. Ez 400 millió eurót sem jelent. Magyarország az unió Közös Agrárpolitikájának forrásaiból 2014-2020. között 12,3 milliárd euróval rendelkezhet. Ez évente körülbelül 1,75 milliárd eurót jelent. Magyarország csak az uniós forrásoknak köszönhetően 4-szer annyit fordíthat a mezőgazdaságra, mint Szerbia. 
